1. Mi volt az első meghatározó olvasmányélménye?
Emlékszem, mikor gyermekként beteg voltam, édesanyám Petőfitől olvasott fel nekem, főként elbeszélő költeményeket. Kisiskolásként korosztályom divatos kalandregényeit olvastam, karácsonyra Cooper- és Verne-könyveket kértem, szerettem Fekete Istvánt, de tetszett Tatay Sándor Puskák és galambok című regénye is. Középiskolásként Balzac, Thomas Mann ragadott meg, rabul ejtett Babits Gólyakalifája is.
2. Mikor, minek a hatására kezdett el írni?
A gimnázium 3. osztályában a francia szimbolistákat tanultuk, egészen más verseket írtak, mint amilyenekkel korábban találkoztam; új világ nyílt meg előttem. Izgalmasnak találtam Adyt is, főként Az Új versek és a Vér és arany köteteit.
3. Meséljen az alkotói folyamatáról! Mikor tud a leghatékonyabban dolgozni, mire van szüksége az íráshoz?
Kell egy kiinduló motívum, egy kép, egy akárhol olvasott szó, amely emlékeket, asszociációkat indít el bennem, vagy különös, rejtett kapcsolatba hozható más motívumokkal. Ezt lejegyzem, és később, amikor kellő nyugalmat találok, s nem állnak előttem tanári munkámmal kapcsolatos feladatok, verssé építem. Szeretek szövegekkel bíbelődni, izgalmas, amikor már csak egy sor, egy szó nincs a helyén; olyan, mint egy sakkfeladvány.
4. Melyik könyvet ajánlaná, amelyet ön szerint mindenkinek el kellene olvasnia?
Egy könyvet nehéz lenne kiemelni, de Kosztolányi minden regénye és novellája remekmű. A verskedvelőknek Szabó T. Anna Vagyok című gyűjteményes kötetét ajánlom.
5. Milyen tanácsot adna annak, aki írással szeretne foglalkozni?
Olvasson sokat, lesse el a nagyoktól, ami a szakmából tanulható. Legyen türelmes, ne hagyjon a szövegben félmegoldásokat. Ne feledje, hogy a vers szigorú logikai építmény. Akkor engedje csak útjukra írásait, ha hangja már letisztult, és egyéni látószögből tud rámutatni a világ jelenségeire.
+1 Hogyan került a Napkút Kiadóhoz, és milyennek élte meg a kézirata szerkesztésének, könyvvé válásának folyamatát?
Jó ideje publikálok a kiadóhoz kötődő Napút folyóiratban, hajdan Prágai Tamás, később Szondi György és Babics Imre fogadta szívesen verseimet. A Napkútnál jött már egy kötetem, a Körülírás, melyet Sütő Csaba András szerkesztett a rá jellemző jó meglátásokkal, precizitással. Az Áttűnések szerkesztője is Csaba volt, a tördelés gondos munkáját Szondi Bence végezte. Öröm volt együtt dolgozni a csapattal.
