Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Termék címkék:
2020 haiku vers

Kállay Kotász Zoltán: Társasutazás Közép-Mámor földjére

1.200 Ft
960 Ft
20%
Menny.:db
Gyártó:
Tollba mondom, mi / mindent szeretnék – a rigó / megunja, elszáll.

Leírás és Paraméterek

álhaikuk

A mámor a létérzékelés tisztasága, zavartalan állapot, melyet nem tompítanak képzetek és fájdalmak. (…) Az egyedüllét és egyszeriség illúziójától tartunk a társ-végtelenség törvényén át az egyszeriség és egység transzcendenciájához.

(Titkos Gyula: A hely, 2002)

Amikor az érzeteink kellemetlenné válnak, amikor rosszul érezzük magunkat a bőrünkben, azt gondoljuk, a testünk szorul gyógyításra, esetleg a lelkünk, netalán a szellemünk. Valójában egyik sem orvosolható, amiként az ember, mint felbonthatatlan egy-ség, nem gyógyítható… De nem is betegszik meg soha.

A zavar mindig az időben támad. Az idővel nem tudunk sehogy se bánni, nem ismerjük a természetét, és ennek legfeltűnőbb jele, hogy egységes naptári rendbe gyömöszöltük, becsapva és kínlódásoknak vetve alá magunkat. Az idő mindenki számára másképp múlik, sejt-szinten másképp és lélektanilag másképp. Pillantsunk két, nagyjából ugyanakkor született emberre ötvenéves korukban… Egyikük harmincötnek fog látszani, másikuk hatvannak; és ez nem pusztán „látszat”, mivel, ha megkérdezzük őket, elmondják: úgy is érzik magukat. „Ja, persze, a gének”, sóhajtunk ilyenkor diagnosztikus elégedettséggel. Persze, számítanak a gének, de mennyivel többet számítanak az életesemények, és az eseményeket feldolgozó belső lelki munka, érlelés, amelyek ténylegesen tagolják az egyéni idő múlását. Ha mindenki a saját ritmusát követné, és nem próbálna másokhoz vagy máshoz (mesterséges időrendhez) alkalmazkodni, nem támadnának testi zavarai, ha mindenki rászánná az időt, hogy megálljon, elidőzzön, sőt, ha szükséges, visszaforduljon a belső útján, ha odafülelne a belső órája ketyegésére, és ahhoz igazítaná kényelmes konoksággal a lépteit, akkor derűs kiegyensúlyozottsággal és testi funkcionális zavarok nélkül élhetné az életét.

(Lee Moonfish: Az idő gyógyulása, 1993)

Olyan könnyű jól érezni magam… Semmi nem kell hozzá! Körbenézve aztán általában észreveszem, hogy egy pohár bor van a kezemben… Véletlen, barátaim, minden véletlen.

(Yako Orsa: Rendezői változat, 1994)

A társasutazások csődje a nulladik világháború lezárhatatlanságának bizonyítéka, szervezési hibának álcázva.

(Máramégjólesz Zoltán: Azóta inkább, 2005)

Megjelenés éve 2020
ISBN-szám 978 963 263 976 5
Terjedelem 58 oldal

Mézesmadzag