Leírás és Paraméterek
„A halottak életre gyilkolják magukat, és utána testben bolyongva egymást vigasztalgatják… Nem végzetes… csak sebesülés… megúszható!”
(Szombathelyi Tivadar: A Tünet Együttes koncertjén, 1972)
„Mindenkinek van egy pici vágóhídja, és ezt konyhának hívják. (…) Véres szentély, ahol feláldoznak és létrehoznak, és ahol legalább annyit kellene imádkozni, mint fűszerezni.”
(Lilian Hearth: A komplementerek árulása, 1966)
„Amikor csődöt mondok, véletlenül sem fizetésképtelenségre gondolok, hanem a szónak az eredeti, mára kétségtelenül elkopott jelentésére, a csődületre, amely emberek olyan önkéntelen összeverődése, amikor rácsodálkoznak valami váratlanra, különlegesre. „Na, mi van?!” Meghökkenés. Ez a „namivan” állapot kiragad a megszokottból, alaphelyzetbe hoz, fogékonnyá tesz az új elfogadására, esetleg elkezdésére. Szerencsére nem kell összecsődülni ahhoz, hogy valaki megtapasztalja ezt, mert a csőd egyénileg is gyakorolható, bár közösségi élményként áthatóbb. (…) A csőd a szabadság és életerő állapota, a fiatalságé és frissességé… Hajrá, csődörök!”
(Yako Orsa: Csődőr, 1996)
„Ellenállva az ellenállás kísértésének a rabszolgaság méltóságára teszünk kísérletet – de nem találnak méltónak rá, hogy rabok legyünk, így félszabad szolgaként már csak félszavakkal magyarázgatjuk a megmagyarázhatatlant.”
(Gyula Ferenc: Rabok legyünk vagy gályarabok?, 2022)
| Megjelenés éve | 2022 |
| ISBN-szám | 978 615 6555 34 2 |
| Terjedelem | 84 oldal |
Mézesmadzag
