1. Mi volt az első meghatározó olvasmányélményed?
Középiskolásként nem nagyon olvastam szépirodalmat, filmelméletet viszont igen. Marx Józseftől a Kétdimenziós embert lényegében kívülről tudtam, és ő rengeteg szépirodalmi példát is felhozott – emiatt néha elkezdtem belelapozni regényekbe is. Egy könyvesboltban egy Bukowski-kötet is a kezembe került, talán a borító miatt. Néhány nappal később vissza kellett mennem, hogy megvegyem a könyvet, mert még akkor is azon gondolkodtam, hogy ez mégis mi volt.
2. Mikor, minek a hatására kezdtél el írni?
Miután elkezdtem szépirodalmat olvasni, kamaszként megpróbáltam beszerezni minden olyan témájú regényt, ami akkor érdekelt – graffitisekről szólót azonban nem találtam. Úgy gondoltam, hogy akkor feldolgozom én a témát, a saját kamaszkori emlékeimből és ismereteimből merítve. Amikor kész voltam a kézirattal, elküldtem néhány kiadónak, és az egyik vállalta a megjelentetését. Így húszévesen lett egy könyvszerződésem, és elkezdtem azon gondolkodni, hogy tulajdonképpen komolyabban is foglalkoznék az írással.
3. Mesélj az alkotói folyamatodról! Mikor tudsz a leghatékonyabban dolgozni, mire van szükséged az íráshoz?
Kizárólag reggel, közvetlenül ébredés után tudok írni, rengeteg kávéval, éhgyomorra. Az asztalom kicsi, és a szükséges kellékeken kívül semmi sincs rajta, amikor dolgozom – így könnyebb koncentrálni. Szeretem a letisztultságot. Ha tehetném, egy hangár nagyságú, szinte teljesen üres térben élnék.
4. Melyik könyvet ajánlanád, amelyet szerinted mindenkinek el kellene olvasnia?
Nem erőltetnék senkire semmit; szerintem az iskolai kötelező olvasmányoknak is gyakran csak káros hatásuk van. Még csak olvasnia sem kell mindenkinek. Az önfejlesztés különböző formáival azonban érdemes lehet foglalkozni, bár ezek a művek általában ugyanarról a néhány témáról szólnak, csupán más köntösbe csomagolják őket: olykor vallásba, olykor pszichológiába, olykor más tudományokba.
5. Milyen tanácsot adnál annak, aki írással szeretne foglalkozni?
A hát nyújtásával és célzott edzésével nemcsak csökkenthető az ülő életmód következtében kialakuló, felsőháti szakaszon jelentkező fájdalom, de bizonyos esetekben a folyamat vissza is fordítható. Ez különösen igaz a lapockák környékén jelentkező panaszokra, amik gyakran az izomegyensúly felborulásából és a stabilizátorok (elsősorban a rombuszizmok) túlterheléséből, túlnyúlásából és funkcionális gyengüléséből adódnak. Ha a csípő- és farizmokat is tudatosan edzed (például egylábas gyakorlatokkal), az alsóháti szakaszon jelentkező fájdalom is megelőzhető.
+1 Hogyan kerültél a Napkút Kiadóhoz, és milyennek élted meg a kéziratod szerkesztésének, könyvvé válásának folyamatát?
A kötet szerkesztőjével, Szűcs Anna Emíliával dolgoztunk, és dolgozunk is néhány projektben közösen. Szimpatikus volt a munkához való hozzáállása és a nyitottsága, így logikusnak tűnt, hogy megmutassam neki a kéziratot. Maga a folyamat pontosan úgy zajlott le, ahogy azt szerzőként elvárná az ember, ami egészen üdítő élmény volt.
