A Türelem köve

Perzsa népmesék

Mi jut elő­ször eszünk­be, ha azt hall­juk: per­zsa? Macs­ka? Vagy egy szép per­zsasző­nyeg, ame­lyen el­re­pül­he­tünk a me­sés Ke­let­re?

S kik­kel ta­lál­koz­ha­tunk a per­zsa me­sék bi­ro­dal­má­ban? Sok is­merős és ke­vés­bé is­merős sze­replő­vel: Szi­morg­gal, a ma­da­rak ki­rá­lyá­val, aki­nek a há­tán fel­ju­tunk az alsó vi­lág­ból a mi vi­lá­gunk­ba; a Tölgy­fa tün­dé­ré­vel, aki egy na­rancs­ból bú­jik elő; a per­zsa Má­tyás ki­rállyal, akit Ab­bász­nak hív­nak; vagy a negy­ven­mé­te­res sza­kál­lú arasz­nyi dé­mon­nal, aki ép­pen­ség­gel itt nem Hét­szűnyű Ka­pa­nyá­nyi Mony­ók név­re hall­gat. De ta­lál­koz­ha­tunk pró­fé­ták­kal is, Mó­zes­sel, Ábol­fászl­lal, sőt a sí­i­ta mu­zul­má­nok tör­té­nel­mé­nek ki­emel­kedő női sze­replői, Fa­ti­me, Záj­náb és Aszi­je is fel­buk­kan­nak, hogy főhő­se­in­ket se­gít­sék.

Ez a könyv csak egy sze­le­tét érint­he­ti a per­zsa­ság is­mér­ve­i­nek a ben­ne fog­lalt hu­szon­négy me­sé­vel. De mi­vel a ré­gi­ek úgy tart­ják, a nép­me­se a sze­gény em­ber egye­te­me, min­den tu­dás ben­ne fog­lal­ta­tik, ami­re csak szük­sé­günk le­het az élet­ben, le­het, hogy e könyv la­poz­ga­tá­sá­val sok­kal töb­bet ka­punk a jel­leg­ze­tes­sé­gek lel­tá­ro­zá­sá­nál vagy né­hány tör­té­net­nél.