Mehmet Zaman Saçlıoğlu: Ha visszahozza a szél
A török író novelláinak főszereplője az idő. Az idő, amelyben megélünk vagy nem élünk meg bizonyos dogokat; az idő, amely olyan észrevétlenül formál és alakít, ahogy a szél csiszolja a piramisok évezredes köveit; az idő, amelyben éppen úgy van nyereségünk, mint ahogy...
Csepregi János: Ímé, a test…
Epilógustól prológusig vezetnek (vissza) Csepregi János versfüzérei. Haikuk az élet különböző, de mind ugyanoda tartó útjainak szinopszisairól. Versek a gyermek környezetének misztikus látomásairól.
Bodor Béla: Az eszmélet munkái
Ebben a kötetben mintegy húsz esztendő esszéi olvashatók. Az írások tárgya általában egy-egy filozófiai, természet- és társadalomtudományi, történelmi, művészeti vagy éppen vallási témájú könyv, a szerző ezek kapcsán fejti ki nézeteit. Az olvasás során szerzett...
Domokos Johanna: Kísérlet valahol
Domokos Johanna elismert irodalomkutatóként jelenleg a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemen (UCLA) tanít, több nyelven publikál. Számi és finn irodalomból fordít.
Misuta János: Torkolatvidék
A represszió időszakát idézi fel könyvem, a kor, a múlt század közepétől kezdődően tizenöt év lenyomatát két ember – apa és fia – lelkében. Tragikus sorsokat ábrázol egy tragikus korból. Fikció és valóság keveredik benne.
Bella István-album
Bella István (1940–2006), a kétszeres József Attila-díjas és Kossuth-díjas költő Sárkeresztúr világából indult, Székesfehérvárott írta első verseit, majd haláláig a főváros polgára, „sorsosa” lett. Életművében így épült egésszé az anyanyelv gazdagsága és leleményektől...
Németh Péter Mikola: Visszasejtesít
„A valódi gondolkodás olyan új realitással ajándékozza meg az embert, ami átélhető és magától értetődő. Talán bizonyíthatatlan: de érintésére létünk egésze megrendül, hívására szívünk és elménk úgy érzi végre, hogynevén nevezték” – írja Pilinszky János.
Roman Chojnacki: Íratlan versek
Roman Chojnacki költő, irodalomkritikus 1954-ben született egy lengyelországi kisvárosban, Lesznóban. Harmincnégy évesen politikai okokból Kanadába emigrált, azóta ott él és alkot. Kötetünk, melyben ötven költeménye található, munkássága legjavát nyújtja, elsőízben...
Mikor felébredtem, nyár volt
Hála a tudományos, majd kultúrpolitikai érdeklődésnek, az elmúlt 100 évben finnek és magyarok soha sem voltak igazán idegenek egymásnak. Mindig is létezett valamiféle kíváncsiság, ami hol mûvészeket, hol tudósokat, hol politikusokat, hol diplomatákat, hol az érdeklődő...
Hegedős Piroska: Hírességek „meztelenül”
A kedves olvasó sztorinaplómat tartja kezében. Mielőtt találomra belelapozna a közepébe, hallgasson rám: ne tegye! Mert amit legelőször el kell olvasni, az az ELŐSZÓ! Utána már lehet tetszés szerinti sorrendben haladni, akár ide-oda ugrálva „szlalomozni” a hírességek...
Julia Kristeva: Adalék a gondolkodás tétjéhez
A bolgár származású Julia Kristeva 1966 óta Párizsban él. Eddig mintegy negyven könyvet és számtalan tanulmányt adott közre a nyelvészet, az irodalmi szemiotika, a pszichoanalízis és a vallástörténet, feminizmus stb. tárgykörében. Regényíróként ugyancsak jelentős.
Báthori Csaba – Jacques Receveur: Csapások és csodák
Különös kötetet tart kezében az olvasó: egy eleddig ismeretlen, 1998-ban elhunyt francia festő színes rajzaihoz írott verseket. Báthori Csaba ösztönző véletlenek útján jutott birtokába Jacques Receveur filigrán rajzainak, s rövid ismerkedés után úgy döntött, versekben...
Miskolczy Ambrus: Mítoszok és ellenmítoszok között
Mítosz és ellenmítosz – két nehezen meghatározható fogalom, melyek akarva-akaratlanul is befolyásolják életünket. Jelen vannak mindennapjainkban, kultúránkban, történelmünkben. Lehet érezni jelenlétük, de nem feltétlenül veszünk tudomást róluk.
Petrik István: Rejtélyek országa
Hiánypótló, régóta várt tudományos ismeretterjesztő kötetet tart a kezében az olvasó. A kazárok – akikről a honfoglalást megelőző századokkal kapcsolatban oly sok szó esik – sokkal kevésbé ismert nép, mintsem gondolnánk.
Tove Jansson: Titokzatos tél a Mumin-völgyben
Milyen jó lenne a sötét, téli hajnalokon fejünkre húzni a takarót, és átszunyókálni a napot! Sőt, legszívesebben téli álomba szenderednénk, mint ahogyan azt a muminok is teszik. Csak az lenne a bökkenő a hosszú szundikálással, hogy sosem ismernénk meg a tél titkait....
Verrasztó Gábor: A Váncza család
Váncza József szállóigévé vált reklámmondata – „Haladjon Ön is a korral, süssön Váncza sütőporral” – nem csupán üres frázis, hiszen a népes família nyolc évszázadra visszavezethető kalandos történetében haladó gondolkodású egyházfő, nemesi rangot kapott karabélyos,...
Csillaghy András – Hubay Miklós: Két kuruc beszélget
Új meg új arcok, egymással szóba ereszkedő alkotó párosok következnek sorozatunkban – és változnak majd bennük a szerepek, hangsúlyok, zsánerek, művészeti ágak, a témamerítés és a körítés is.
Nánási Bori: Anonima emlékei
Nánási Bori kötete visszatekintés, aprólékos és izgalmas boncolgatása a múltnak, egy asszony, egy nő, egy gyereklány életének, döntéseinek, szerelmeinek és botlásainak.
Dane Zajc: Mindegy merre
Dane Zajc a szlovén sötét modernizmus kiemelkedő alakja. A gyermekkorában átélt háborús és tragikus események igen mély hatást gyakoroltak rá. A gimnáziumból kizárták, és politikai nézetei miatt 1951-ben börtönbüntetésre ítélték.
Tove Jansson: Szentivánéji rémálom
Szent Iván éjjele csupa bűbáj és rejtelem. Az év legrövidebb éjszakáján örömtüzek gyulladnak, régi babonák kelnek életre, a máglyák körül mindenki szilaj táncot rop… De mi történik, ha örömtűz helyett vulkánkitörés szakad a nyakunkba?
Verrasztó Gábor: Pasaréti mesék
A kispróza nem a nagypróza ellentéte. A kispróza az egy kis próza, egy kis szünet, aztán megint egy kis próza. Így lépegethetünk, mondhatnám, lélegezhetünk Verrasztó Gábor félperces novellákat tartalmazó könyvében.
Ucsiraltu: A hun nyelv szavai
Régóta foglalkoztatja a nyelvészeket, hogy az Ázsiában, Közép-Ázsiában, Európában, illetve Indiában és Perzsia határain más-más korszakban feltűnő hun (χiung-no/xiongnu, hjún, hún, húna stb.) népesség, amely nagyjából a Kr. e. IV. századtól egy évezreden át...
Báthori Csaba: Játék sötéttel I–II.
Báthori Csaba esszékötete a szerző értekező prózájának keresztmetszetét nyújtja: tükrözi a szerző világirodalmi ízlésének nyomait, majd később elkalauzol a kortárs magyar irodalom néhány alakjának egy-egy művéhez.
Ekaterina Joszifova: Otthon, majdnem
Az érzelem s az értelem egymásba diktál a bolgár költőnőnél – alapsora is ez: „Az értelemnél nincs semmi gyönyörűbb, az értelem értelme pedig érzelmeink.” Az egyszerű fensége épp oly fontos számára, mint a rebbenő mozdulatlanság, vagy az otthon, a világotthon keresése,...
Erdődi Gábor: Vénusz-udvarlás
Kedves Olvasó! Ezt a kötetet a Holdudvarlás Napudvarlás című verseskönyvem folytatásának szánom. Lám, mindkettő valamelyik „bolygó” udvarában jár.
Szepes Erika: Az Ördöggolyó fogságában
Az íróasztal fiókjaiból nemcsak apám elzárni kívánt lelke szabadult ki visszagyömöszölhetetlenül, hanem az én emlékeim is, amelyek felszínre törve formát kerestek maguknak, hogy abban elrendeződve áttekinthetővé tegyék az éveket-évtizedeket, amelyekben családtagjaimmal...
Csillag Gavril: Marionett
A cigarettája a kis táskájában volt, az asztal túloldalán, ezért feltérdelt mellettem a padra és áthajolt a táskájához, de közben (vagy már korábban) véletlenül (vagy tervezetten) kissé felcsúszott az amúgy is rövid szoknyája, és miközben a táskájában kotorászott,...
Lőte Attila: Maszk nélkül
A színész élete csupa játék – gondolhatná az olvasó. Játék és vándorlás. Vándorlás színdarabról színdarabra, szerepről szerepre, lélekből lélekbe… Lőte Attila könyve szubjektív történet egy életről: az ígéretes kezdetekről, a színészi pálya felíveléséről és...
Hörcsik Richárd: „Bodrog partján van egy város…”
Hörcsik Richárd 1955-ben született református lelkészcsaládban. A gimnáziumot az évszázados családi hagyományokat követve Sárospatakon végezte. A Debreceni Református Teológiai Akadémián lelkészi, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen levéltárosi és középiskolai...
Isztray Botond: Éjszakai munkák
Balga az, aki nem látja, hogy éjszaka van. Balga az, aki nem látja, hogy az éjszakában él, dolgozik, alkot és szeret. Balga az, aki nem látja az ébenfekete szívet. Balga az, aki nem tudja, hogy a világok a zéró cifrálkodó játéka.
Basa Viktor: Engedelmes szavak
Basa Viktor első kötetének kevesebb mint félszáz rövid verse az olvasó számára rést nyit a lélek szerelemből, csendből, gyászból és magányból, hitből és reményből megalkotódó világára.
Zágoni Zsolt: Foci olasz módra
A könyv bemutatja az olasz világbajnok csapatokat (1934, ’38, ’82, 2006), továbbá az itáliai élvonal történetének és jelenének legnagyszerűbb tizenegyeit, illetve háttérbe szoruló szereplőit.
Széles Klára: „Mit látsz egy íróasztalon?”
„... huszadik századi ember, amint maga mögött hagyja bolygóját, hogy átröpítse a történelmet a csillagokra, vagy visszazuhanjon és kezdje az egészet előlről.” (Földes László)
P. Papp Zoltán: Vershatalom
A rendkívül határozott, kemény hangütésű cím szerint a költő azt vallja, amit a költészet születése óta minden költő remél a művétől: a művészileg megmunkált szónak hatalma van.
Csáji László Koppány: A sztyeppei civilizáció és a magyarság
Aki nem tudja, honnan jött, az azt sem tudja, hová megy. A sztyeppei lovasnomád népek családjába tartozó magyarság két évezredes kulturális és etnikai közösségben a lovasnépekkel a sztyeppei civilizáció részese volt; nyelvünk ősi rokonainak közösségeitől távol,...
Prágai Tamás: Pesti Kornél
A dohányfüst fél tizenegy után kezd konkrét alakot ölteni, az utcai sarokban, a szomszéd asztalnál, ahol legkevésbé jár a levegő, először jellegzetes fejtartás, asztalra könyöklő alak jelenik meg sötéten, utóbb kiderül, sötét szalonkabátot visel; a vakító fehér...
Éles Csaba: A tradíció kalandjai
A kellő kritikai és esztétikai arányérzékkel megszerkesztett monográfia egyszerre vezeti be intellektuális kalandokra kész olvasóját a legjelentősebb magyar filozófus teljes életművébe, a 20. század első két harmadának vitázó hajlamú, szövevényes szellemi életébe,...
Babics Imre: Hármashatár-heg
Megszólal a költő, a „szárnyaló parányvad, ő. Verseskötetben áll össze évtized múltán ismét a „szétszórt versalak. Esemény.
Sütő Csaba András: meredek út
Versről beszélni: körülírás, és körülírás is marad. A vers nem „szólít meg”, nem „mond”, nem „közöl”, nem „jelent” – hanem megmutat. A nyelv közlő funkcióján keresztülgázol. Feltárja a nyelvet: metszeteiben egymásra rakódott és megtömörödött rétegeit.
Vincze Ferenc: A macska szeme
„Kinyitotta az ajtót, s akkor megpillantotta a macskát. Fekete jószág volt, sárga bolhanyakörvvel, s meghökkentően hosszú farokkal. Az állat egy pillanatra megilletődött, majd bennebb akart lépni. Tihamér eléje állt, s lassan, lábával kitolta a szemtelenkedőt. De a...
Orbán Ottó-album
Orbán Ottó (1936–2002) költészete, miközben csökönyösen csakis magáról szólt, mindenfélével zsúfolt hatalmas freskó, mozgalmas, tragikus-katartikus drámák megjelenítője. Terjedelmében és belső terében egyaránt nagyarányú, fájdalommal és gyönyörűséggel visszhangos...
Gyurkovics Tibor – Szemadám György: Az alkotás vegetatív bája
Kétszereplős könyveket indít útjára kiadónk új sorozatával (stílusosan rögtön kettőt; A pálya mentén című kötet Papp Tibor és Prágai Tamás beszélgetését tartalmazza). Természetesen új meg új arcokkal, egymással szóba ereszkedő alkotó párosokkal – de változnak majd...
Lászlóffy Csaba: Hiányzol-e magadnak?
Ami elmúlt, eltűnt, elhalt, az is visszatér ilyenkor képzelgésben, emlékvillanásokban, álomban. Jóllehet nem úgy ismered föl az arcot, a jóságos mosolyt, a kajánságot, mint hajdanán.
Éles Csaba: Ember és esztétikum
A mindvégig érdekfeszítő könyv sokféle esztétikai jelenség élvezetének válik prezentálójává és értelmezőjévé. A zenei és színházi, építészeti és városi, szobrászati és festészeti, természeti és emberi, illetve a mindezeket átszövő irodalmi értékek befogadói egyszerre...