Interjúk, beszélgetések:
Kulcsár Balázs: Párizs–Budapest metró
Egy beszélgetés során döbbentem rá, hogy Magyarországon szinte senki sem foglalkozik az itthon született, de külföldön ismertté vált alkotókkal, ezért igyekeztem felkutatni a világ minden táján élő érdekes embereket.
Nagy Katalin: Sáfárai a tálentumoknak
Az ember az életút vége felé közeledve vagy annak végét érezve valamiféle számvetésre készül. Ezt teszem én is könyvem megírásával, de valójában nem én vagyok a főszereplője – méltatlan is lenne hozzám –, hanem azok az emberek, akikkel életem során hosszabb-rövidebb...
Kathy-Horváth Lajos: Méltón követni
Egy olyan muzsikus családba születtem, ahol nem csak a férfi rokonaim, de még a nagymama is játszott hangszeren, ezért nem volt kérdés, hogy jómagam is muzsikus leszek.
Fenyvesi Félix Lajos: Arcok örökidőben
1956 csodája hatvan évvel ezelőtt ragadta magával Magyarországot, és röpítette csillag-magasba. Fellobbanó fénye mintha Európát, távoli földrészeket is bevilágított volna.
Mohai V. Lajos: Stációk
Nem a kérdező fogta kézen a kérdezettet: ez ebben a karcsú könyvben mintha fordítva történt volna. Udvariasan, takarosan, óvatosan, odafigyelve, mintha ezek a beszélgető-délutánok („hosszú délutánok”) egy Kelecsényi film-könyvben történtek volna meg. Tehát nem lehetnek...
Faragó Laura: Szülőföldem – zengő anyanyelvem
A könyv a maga nemében unikum. Az énekművész-riporter, aki korábban a néprajzban is jeleskedett (Ünnepeink, 1999), nem csupán faggatta az írókat különféle témákban, hanem meg is tisztelte őket a szívükhöz legközelebbi népdal eléneklésével. Tehát egy-egy, a...
Csörsz István: Viharjelzés
A kötet főszereplője, a Don-kanyart is megjárt Solymosi János 1956-ban alezredesi rangban szolgált, s Budapest hivatalos katonai védelmének kulcsfigurája volt. Kiváló megfigyelőképessége és szinte nyomdakész történetmondása nyomán nemcsak saját és közvetlen tisztjei...
Fenyvesi Félix Lajos: Hódolat W. S. mesternek
A százéves Weöres Sándort köszönti a kötet. A fiatalabb pályatárs, Fenyvesi Félix Lajos tiszteleg a mestere előtt. Ahogy költőnkre az ábrázolás érzékletessége, pontossága, a képzelet szárnyalása volt jellemző, úgy tölti meg lapjait élet és halál, a gyönyörű-fájó...
Anyag a vérben
Patetikus könyvet tart a kezében az olvasó. A pátosz eredeti ógörög értelme szerint azt jelenti: szenvedés. Ma inkább szenvedélyességet értünk rajta. Ebben a kötetben viszont a szenvedélybetegek beszélnek szenvedélyeikről, szenvedéseikről: az anyagról, amely fölemeli,...
Hegedős Piroska: Hírességek „meztelenül”
A kedves olvasó sztorinaplómat tartja kezében. Mielőtt találomra belelapozna a közepébe, hallgasson rám: ne tegye! Mert amit legelőször el kell olvasni, az az ELŐSZÓ! Utána már lehet tetszés szerinti sorrendben haladni, akár ide-oda ugrálva „szlalomozni” a hírességek...