E számunk képzőművész vendége, Keresztes Dóra 1972-től 1977-ig tanult a Magyar Iparművészeti Egyetem könyvművészeti szakán. Tanára Haiman György és Kass János volt. Ezután az egyetem kétéves mesterképző tagozatát is elvégezte. A képzőművészet számos ágával foglalkozik: festészet, grafika, könyvillusztrálás, tipográfia, plakáttervezés, díszlettervezés és animációsfilm-készítés. Filmjei és képzőművészeti alkotásai a magyar népi kultúra hagyományainak jelenkori megidézését, újra átélhetővé tételét kívánják megteremteni – miközben lényegesnek tartja a modern művészet szín- és formakincsének, kompozíciós elemeinek, absztrakciós transzformációinak tudatos használatát is. Munkái több hazai és nemzetközi kiállításon és filmfesztiválon sikerrel szerepeltek. Filmművészeti tevékenységét Balázs Béla-díjjal (2005), képző- és iparművészeti munkásságát Ferenczy Noémi-díjjal (2003), illusztrátori tevékenységét IBBY-díjjal (2003 és 1994) ismerték el. E-mail: keresztesdzs@gmail.com
„Világiak számára az egyházi, egyháziak számára a világi hatású Kálvint szeretném bemutatni. Világiak számára nem vagy kevéssé ismert egyházi kiadványokból és fordítva, világi forrásokból és szerzőktől válogattam. Családi háttérrel, tehát közölve dédapámtól, nagyapámtól és édesapámtól is egy-egy írást.” (Dr. Koncz Gábor)
„Kálvin nem volt népszerű. Általában nem vette figyelembe sem az emberi tekintélyt, sem az érzékenységet. Ráadásul egyre súlyosbodó egészségügyi problémái türelmetlenné és sértődékennyé tették. Igehirdetései kemény hangvételűek voltak, a személyes konfliktusokban csak ritkán mutatott nagyvonalúságot. Személyiségének talán a legjellemzőbb vonása az »alkumentes szigorúság˘« volt.” (Dr. Dienes Dénes)
„A lutheri reformációt Isten rendeléséből követnie kellett Kálvinnal »a második reformációnak«, mert Luther, még inkább azonban a részben őt követő, de nem tőle származó torzulások, főleg a csak befelé forduló irányzatok »a kifelé lévő világ« iránt negatívak voltak.” (Dr. Koncz Sándor)
„A magyar reformátusok és konkrétan Apáczai, a katolikusok közül Pázmány és Káldi nevének-szerepének fölemlítése alkalmat adott Kazinczynak, hogy megmutassa személyiségének és szellemiségének több, példaadóan jellemző vonását. Ilyen az objektivitás, a dialektika és a tolerancia a történelmet, a nemzeteket, a nyelvi kreativitást és a felekezeteket illetően.” (Dr. Éles Csaba)
„A protestantizmus elterjedését követően indultak meg azok a társadalmi változások, jelentek meg a gondolkodás felszabadítása által azok a nézetek – sokszor a protestantizmus alapelveivel ellentétesen –, amelyek a jog más szempontú megközelítését igénylik, s kristályosodtak ki a modern természetjog alapelvei.” (Dr. Szathmáry Béla)
2009. november – XI. évfolyam 9. szám
Kálvin 500
B2-páholy
Zalán Tibor • Ebből a Kálvinból meg hogy a túróba’ lett Lenin?
Preambulum
Radácsi György • Kálvin János, az Isten küldötte
Dr. Koncz Gábor • Családi Kálvin
Hit, teológia, egyház
Dr. Dienes Dénes • Kálvin János élete, reformátori munkássága
Dr. Hörcsik Richárd • Kálvin hatása a XVI. századi magyarországi reformációra
Dr. Füsti-Molnár Szilveszter • Szempontok az ecclesia semper reformanda elvének érvényesítéséhez
Dr. Koncz Sándor • Református örökségünk
Teológia, társadalom, művelődés
Dr. Szathmáry Béla • Kálvin és a kálvinizmus aktualitása a világban és az egyházban
Tárlat
Keresztes Dóra Biblia-illusztrációi
Teológia, társadalom, művelődés
Dr. Éles Csaba • Kálvintól Kazinczyig
Gulyás Gyula • Kálvin a tisztességes haszonról
Albert Gábor • A magyarság és a kálvinizmus
Agárdi Péter • Műveltségi modellek, kultúrafelfogások a két századelőn
Dr. Gaál Botond • Kálvini vonások a magyarok lelki arcán
Utókori üzenetek
Dr. Koncz Sándor • Kálvin magyar kutatója
Dr. Koncz Gábor • Feladatokat adott
Dr. Bolvári-Takács Gábor–Dr. Dankó Imre • Történelem, egyház, kultúra – Kálvin szellemében
Káva Téka – Napút-füzetek 39.
Harsányi István • A reformáció hatása a magyar közművelődésre
(1923)
E számunk megjelenését az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
 |
 |