Kolofon
Felelős kiadó:
Szondi György
Szerkesztő:
Vincze Ferenc
Szöveggondozó:
Kovács Ildikó
Tördelőszerkesztő:
Szondi Bence
Nyomdai kivitelezés:
Mt Gold Kft.
ISBN 978 963 263 254 4
Ára: 2790 Ft
Terjedelem: 304 oldal
A kötet megjelenését támogatta a Nemzeti Kulturális Alap.
Bertha Zoltán
Erdély felé
Esszék, tanulmányok, vallomások
„Hol keresse méltóságát egy (…) kisebbségi sors? A kevesebb joga az élethez az, hogy különb” – szögezte le Németh László a kisebbségi kérdésben. „Az erdélyi magyar szellem arra van hivatva, hogy kicsiny lehetőségek között, nagy erőfeszítéssel egyetemesen emberi szellemmé legyen. Erdély legkiválóbb fiai mindig érezték, hogy olyan magaslatokra kell emelkedniök és emelniök népüket, honnan ők is megláthassák a nyugati kultúra palotáinak és bástyáinak ormait, de őket is megláthassák onnan azok, akik az emberi szellem haladásának határvonalát figyelik”; s „az lenne a kívánatos, ha erdélyi magyar szellemről csak azért lehetne és kellene külön beszélni az egyetemes magyar szellemiségen belül, hogy ezzel a névvel az egészséges, életrevaló és modern magyar szellem mintaképét jelölhessék meg” – hirdette Makkai Sándor is. Vagyis az ideált, amely a sajátos kisebbségiséget közvetlenül kapcsolja össze a modern európaisággal és az emberi szellem erkölcsi univerzalitásával, az alapjaiban, lényegében egységes és oszthatatlan nemzeti kultúra feltétlen lét- és értékközegében. S ez az eszmény nemcsak vezette, hanem kezdettől máig igen gyakran annak megvalósítására is képesítette a veszélyeztetettség ellenére kibontakozó kisebbségi magyar irodalmak – így a transzszilván literatúra – legjobbjait. Erdély felé fordulni tehát: tágas és megtartó önazonosságunk, minőségi önmagunk irányába való fordulást is jelenthet – jövőnyitó megmaradásakarattal, hites és éltető reménységgel.
Bertha Zoltán (1955) a többi között Kölcsey-, Tamási Áron-, József Attila- és Hídverő-díjas kritikus, irodalomtörténész, esszéíró. Főbb művei: A hetvenes évek romániai magyar irodalma – A romániai magyar irodalom válogatott bibliográfiája 1971–1980 (Görömbei Andrással), Bp., TIT, 1983; A szellem jelzőfényei, Bp., Magvető, 1988; Bálint Tibor, Bp., Akadémiai, 1990; Gond és mű, Bp., Széphalom, 1994; Sütő András, Pozsony, Kalligram, 1995; Sorstükör, Miskolc, Felsőmagyarország, 2001; Sorsbeszéd, Pomáz, Kráter, 2003; „Világképteremtő enciklopédizmus” – Tanulmányok Németh Lászlóról, Bp., Kairosz, 2005; Erdélyiség és modernség, Csíkszereda, Pallas–Akadémia, 2006; Sorsjelző, Miskolc, Felsőmagyarország, 2006; Fekete-piros versek költője – Kányádi Sándor, Bp., Hungarovox, 2006.