Ittam tovább, megittam őket, elittam Őt is, majd végül magamat. S még mindig ittam, remegve, fájva… Hány pohár, hány csepp van még hátra? Megittam lelkifurdalásomat s annak hiányát, ittam a múltat s a jövőnket, ittam zenét és nőket, anyát, apát, számtant és elhalt...

A magyarok korai történelméhez talán a bolgároké a leginkább hasonló. A sztyeppei lovasnomád honfoglalók és az új hazában talált népek találkozása révén hatalmas dél- és kelet-európai birodalom jött lére a kora középkorban.

A test erőfeszítései és kalandjai a tudat erőfeszítései és kalandjai is, a tudat pedig csak akkor örül – a boldogsághormonok csak akkor szabadulnak fel és robbannak az agyban, hogy szakszerűen fogalmazzak –, ha próbatételek, szenvedések után és árán az ember...

A színész élete csupa játék – gondolhatná az olvasó. Játék és vándorlás. Vándorlás színdarabról színdarabra, szerepről szerepre, lélekből lélekbe…

Az Ördöggolyó, amely korábban fogságban tartott, majd fogságom kínjainak megfogalmazásával ajándékként némi szabadság érzettel töltött el, most megint más irányt vett: a szabadság kiterjesztésével a teljes megszabadulás lehetőségével kecsegtet.

„Elhordják a dombot, újranő”. Igen.Ezt valahol mélyen mindannyian tudjuk, de Boda Edit verssora nélkül talán soha nem jutna eszünkbe.

Két ember járkál az elszenesedett fényben. / Anya kezében légycsapó, / apa kezében húsklopfoló. / Hívogatnak.

Varga Imre kezdeti, „északi” versbeszéde töredezett volt, kihagyásos, inkább sejtető, mint kimondó, de kultúrtörténeti és bölcseleti jelentésekből hatalmas szótömböket volt képes építeni és mozgatni, amelyek mélyebbről szóltak, mint a déli „fecsegés és lármázás”.

Gyurkovics Tibor sokoldalú szerző volt. A versek mellett regényeket, elbeszéléseket, lírai esszéket, morális hangvételű és groteszk színműveket, publicisztikát egyaránt írt, ezért nevezte őt Szeghalmi Elemér irodalomtörténész és Hernádi Gyula a magyar irodalom...

Nyikorgó kerékpárján izzadó plébános; a kihalt utcán rohanó eszelős, kezében kukoricaszár; árnyékban rejtőző alakok a pincesoron; bomló madártetemmel játszadozó kislányok. A magyar tanyavilág, a haldokló zsákfalvak, az elöregedő és elnéptelenedő települések krónikáját...

Mi történik, ha felismerjük, hogy semmi közünk nincs ahhoz az élethez, amit élünk? A történet főhőse egy fiatal, húszas éveiben járó fiú, aki folyamatosan elégedetlen azzal, amit éppen csinál.

A japán irodalom egyik legnagyobb alakjának, Nacume Szószekinek a verseiből összeállított kötetet tart kezében az olvasó. A modern realista regényeiről világszinten ismert íróról csak kevesen tudják, hogy a haikuköltészet terén is jelentőset alkotott.

Zrínyi Ilona, a szerelmes nő, a családjáért kora előítéleteivel és a történelmi kényszerekkel küzdő független asszony sorsával aktuális üzenetet fogalmaz meg számunkra. A jövő tudós asszonyának, az örök fiatalság elixírjét megízlelő Kalipszónak egy mindenen átgázoló,...

Mit kívánhat az ember 75 fölött? Elviselhető fájdalmat, mozgásképességet, tiszta fejet, nyugalmat, békességet. Már csak ennyit kérek, Istenem.

Ó, Püthagorasz, boltozatos szép ión fődben / szabadult el először egy plusz agyrost, / amelynek köszönhetően / lehettél te egy időben / lángész, költő és fondor elmész –

Hiába tűnik úgy, hogy a valóság és a képzelet között éles határvonal húzódik, a kettő mégis könnyen átjárható. Észre sem vesszük, és máris egy másik világba kerülünk, amelyikben ugyanúgy otthon érezzük magunkat, mint amelyből kicsöppentünk.

Ede egy éjszaka megkaparintja édesanyja kéziratát, ami a lávatündérek legújabb kalandjairól szól. Nem sejti azonban, hogy ő maga is a történet részesévé válik: a mese ugyanis magába szippantja.

írok / nem értelmezek / betűvető titkom / hogy beleadom / lelkemet // ha puszta látásra / nem bomlik fénye / kapd elő titkolt / önmagad

BÍRÓ JÓZSEF 1951benszületett Budapesten, … ––– : 1973 óta ír közlésre – érdemes opusokat, … ––– : 1975től publikál rendszeresen … ––– : verseket, – … – ––– : egyéb , megjelenések ’ … ––– : vizuális – költészeti munkák, műfordítások,...

Ez a könyv annak lesz jó, aki folytatni tudja magában. Nem elég engedni, hogy folytatódjon, együtt kell munkálkodni vele. Ez a meredek út nyelvének aktivitása, energetikája.

Realizmus és mágikus szürrealizmus – ez a két stílus ötvöződik Petőcz András elbeszéléseiben, novelláskötetében.

Hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, hogy az autentikus irodalom és filmkultúra csakugyan képes arra, amire hivatott: hogy kiszakítson minket a mindennapi megalkuvásaink – a félelmeink és a gyengeségeink – terepéről.

Hazájában az egyik legünnepeltebb szerzőnek számító İlber Ortaylı török történész sziporkázó színekkel kelti életre a közelmúlt és az oszmán kori Isztambul mindennapjait, ünnepeit és küzdelmeit, bepillantást nyújtva az 1700 éves metropolisz izgalmas kultúrájának...

A regény egy 20. század eleji québeci nagycsalád mindennapjait mutatja be. A fűtetlen házban a gyerekek úgy élik túl a kemény kanadai telet, ahogy tudják, ivásba, homoszexualitásba menekülve. Az erőszakos, analfabéta apa számára nem fontos a tanulás. „Fő, hogy (a...

Ez a könyv csak egy szeletét érintheti a perzsaság ismérveinek a benne foglalt huszonnégy mesével. De mivel a régiek úgy tartják, a népmese a szegény ember egyeteme, minden tudás benne foglaltatik, amire csak szükségünk lehet az életben, lehet, hogy e könyv...

A spanyol kulturális életben megközelítőleg az 1990-es évek elejétől kezdve beszélhetünk az úgynevezett új spanyol színház megjelenéséről; ekkorra értek meg Spanyolország színházi életében azok a változások, melyeket a Franco-diktatúra végével (1975) a cenzúra...

A Kulturális transzferek című tanulmánykötet arra tesz kísérletet, hogy a román és magyar irodalmi és történelmi diskurzusok komparatív értelmezésével kiaknázza a transzferkutatásban rejlő lehetőségeket.