01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 42 43 44 45 46 47

Czeglédi Katalin

A földrajzi nevek és a magyar őstörténet[1]

(Az Iszter folyóról)

 

„Az etimológia sikamlós tudományterület, könnyű elcsúszni rajta. Így van ez a közszavak magyarázatában is, s még inkább áll a tulajdonnevek megfejtésére, …A névi jelleg sajátosságaiból következően tulajdonnevet etimologizálni rendszerint jóval nehezebb, mint közszót, a magyarázati tényezők szélesebb körű és komplexebb számbavételét követeli meg. Itt tehát az etimon csak akkor tekinthető bizonyítottnak vagy akár valószínűnek, ha a vizsgálat ezt a komplex tényezőhalmazt valóban körüljárta, a benne rejlő ellentmondásokat tételesen kiküszöbölte.” (BENKŐ 1998:148)

1. Egyetlen név magyarázata is csak úgy lehetséges, ha már egy terület neveinek az összehasonlító vizsgálatát elvégeztük, a történeti háttér ismeretében az érintett nyelveket bevonjuk a kutatásba, s a keletkezett komplex tényezőhalmazt körüljárjuk újra és újra, s a nevet mindig más oldalról közelítjük meg. Magyarázatot kell találnunk egyrészt a névben rejlő ellentmondásokra, másrészt az eddigi etimológiák közti ellentmondásoknak az okait is meg kell keresnünk. Tény, hogy a tulajdonnevek megfejtésének az előfeltétele a közszók helyes magyarázata. Számos esetben azonban a közszók etimológiája téves, bizonytalan vagy ismeretlen. Ennek ellenére nem mondhatunk le a további kutatásokról, ilyenkor segít a földrajzi nevek rendszerszerű, sok szempontú feldolgozása. Jelen dolgozat elsődleges célja nemcsak az, hogy felhívjuk a figyelmet a földrajzi nevek fontosságára, minthogy azok az érdemi nyelvészeti és őstörténeti kutatások számára nélkülözhetetlenek, hanem a tulajdonnevek és a közszók kapcsolatának a jelentőségét is hangsúlyozni kívánjuk. Egy tulajdonnév, akár személynév, akár földrajzi név etimológiája azon áll vagy bukik, helyesen választottuk-e meg az alapul szolgáló köznevet, továbbá hogyan magyarázzuk magát a közszót.

E dolgozat megírására késztetett egyrészt az a felismerés, hogy a földrajzi nevek nélkülözhetetlenek a nyelvészeti és az őstörténeti kutatásokban, másrészt az a tény, hogy hiányzik a földrajzi nevek rendszerszerű, sok szempontú feldolgozása mind a Kárpát medence[2], mind a számításba jöhető keleti korábbi szálláshelyek földrajzi neveit, sőt azon népek lakóhelyeinek a földrajzi neveit illetően, ahol a magyarral kapcsolatba hozható nyelveket beszélték vagy beszélik ma is. Tudomásul kell vennünk, hogy a Kárpát-medence földrajzi nevei nem fejthetők meg hiánytalanul a magyarok korábbi lakóhelyein található földrajzi nevek feldolgozása nélkül. Munkánk segíteni kíván a vita eldöntésében, hiszen elődeink régi lakóhelyeinek a földrajzi meghatározása körül a mai napig nincs egységes, vagy legalábbis viszonylag elfogadott álláspont.

Tény, hogy a földrajzi nevek a névadó nép(ek) nyelvéről őriznek információkat. Ezeket az információkat kell felismerni és nyelvekhez kötni, hogy a névadó népeket illetve nyelvi hovatartozásukat meghatározhassuk. A földrajzi névi adatoknak egy része viszonylag könnyen felismerhető. A másik rész, elsősorban a vízneveké, azaz a legrégibb elnevezéseké nehezen szólaltatható meg. Vagyis éppen az első névadó nép(ek) nyelvének megállapítása igen nehéz, pedig őstörténetünk kutatása szempontjából nemcsak értékes adatok, hanem elegendő írásos források híján nélkülözhetetlenek. Eleink korábbi lakóhelyeinek a bizonyítékai vagy tagadói lehetnek a víznevek. Mi első lépésben Csuvasföld földrajzi neveit vizsgáltuk. Ma már mintegy 20 ezernyi Volga-Urál vidéki adatot forgatunk a számítógépen a feldolgozáskor. A Kárpát medence és a Volga-Urál vidéke földrajzi nevei között meglévő összefüggés egyrészt jelentheti azt, hogy elődeink olyan csoportja élt azokon a területeken, akik sohasem jöttek be a Kárpát medencébe. Ezek a csoportok ugyanakkor megfordulhattak több más területen is, s ott hagyták a nyomukat a földrajzi nevekben. Másrészt az összefüggés azért is jelentkezhet, mert a Kárpát medencében hont foglalt eleink jártak ott azokon a helyeken, amelyek egyúttal az előző lakóhelyeik voltak, s ezért hagyták a nyomukat a földrajzi nevekben. Ezeket a nyomokat felismerni, összefüggéseiket feltárni fontos, és segítségül szolgál nemcsak a magyar nyelv, hanem a magyar őstörténet kutatásában is, továbbá hozzájárul a magyarral kapcsolatba hozható népek és nyelvek történetének a megismeréséhez.

2. A földrajzi nevekről, kutatásukról általában tudni kell, hogy egy adott terület neveinek – esetünkben a Volga-Urál vidéke vízneveinek és a velük összefüggőnek látszó egyéb földrajzi nevek – összehasonlító nyelvészeti (hangtani, alaktani, jelentéstani) vizsgálata alkalmas arra, hogy a földrajzi nevekből kiolvasható nyelvi jelenségeket összevessük olyan nyelvek jellemzőivel, amelyeknek ma is közük van a vizsgált területhez, vagy ma már nincs, de valamikor lehetett. Továbbá lehetőségünk van arra, hogy összevessük olyan területek földrajzi neveinek a nyelvi jellemzőivel is, ahol feltehetően eleink ill. eleinkkel kapcsolatba hozható népek megfordultak. A nevek megszólaltatásához több tényező járulhat hozzá, közülük az alábbi négyet emeljük ki.

Az egyik, az adott természeti környezet a maga tulajdonságaival, vagyis az, amit a név megnevez. Pl.: csuv. Tăxăr šăl Cu. patak, szakadék neve. Ašm. XV.7. < Tăxăr + šăl ←csuv. šăl ’forrás’.

A másik a nyelv, nyelvek, amelyeknek közük van vagy lehetett a területhez közvetlenül vagy közvetve. Pl.: uráli-altáji-szláv és iráni nyelvek a Volga-Urál vidékén. Vannak olyan nevek, amelyek ugyanarra az objektumra vonatkoznak, több nyelven nevezik meg pl. ugyanazt a folyót. Ennek az ellenkezője is igaz, vagyis ugyanazzal a névvel több, más folyót, sőt akár hegyet vagy települést is megneveznek. A különböző és az azonos elnevezések eredetét, a köztük levő összefüggések meglétét vagy hiányát, a nyelvi hátterét stb. kutatva közelebb kerülünk a név etimológiájának a megírásához, stb. Pl.:

Volga[3] f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Tolk.: udm. Volga / Volga šur or. Volga, folyó neve. < udm. Volga + šur ← udm. šsur ’folyam, folyó, patak, csermely’.

Volga f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Fa.I.336.: or. Volga, 1. a Szovjetunió európai részének legnagyobb folyója, 2. az or. Dneper mellékfolyója.

Atăl f. Ašm.II.141.:csuv. Atăl or. Volga Čist.u., így nevezik a Volgát, a Kámát és a Belaja-t, NAP:-, Ar.:-.

Jul f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Mar.: mar. Jul or. Volga, folyó neve. < mar. Jul ← jul vö. ÓT. jul ’forrás’.

Julf. GMA: mar. Jul/Jyl or. Volga RSFSR, folyó, amely a Kaspi tengerbe ömlik. < mar. Jyl ← udm. jyl ’a folyó felső folyása, folyóforrás’.

Ravo f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Coll.: mdE. Ravo, Rav or. Volga, folyó neve. < mdE. Ravo, Rav ← mdE. ravo ’tenger’, mdM. ravo ’folyó’.

Idel f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, T-r.: tat. Idel or. Volga, folyó neve. < tat. Idel ← tat. idel ’folyó’.

A Volga névvel több folyót is illetnek, ugyanakkor a Volgának többféle elnevezése van, ezek a csuv. Atal, tat. Idel, mdE. Ravo, Rav, mar. Jul/Jyl.[4]

A harmadik pedig olyan területek földrajzi nevei, amelyeket közös elődök adhattak, vagy legalábbis a földrajzi területek névadói feltehetően egymással valamilyen nyelvi kapcsolatban voltak. Esetünkben a Volga-Urál vidéke vizeinek és víznévi eredetű egyéb földrajzi területeinek s a Kárpát-medence bizonyos helyeinek névadói között a nyelvi kapcsolat kétségtelen. Azonosnak tűnő földrajzi nevek a két területen már első látásra is bőven akadnak, ezért tudományos vizsgálatuk, feldolgozásuk elkerülhetetlen. Pl.:

Volga f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Fa.1.336.: or. Volga, 1. a Szovjetunió európai részének legnagyobb folyója, 2. az or. Dneper mellékfolyója.

Valkó ’helység Pest megyében Gödöllőtől délkeletre’, magy. Valkóvár ’jugoszláviai város Eszéktől délkeletre’ (KISS 1980).

A nyelvi kapcsolat egyértelmű az or. ko. Don, csuv. Tun és a magyar Duna között. A Duna KISS 1980: ’Európa második legnagyobb folyója’. Az ókorban a folyam felső szakaszának a neve, amely egyes irók szerint Bécsig, mások szerint a Vaskapu szorosig terjedt,…az alsó szakaszt …Hister jelölte. Id. ie. *danu- ’folyó’. A Duna névének alakváltozatai a Volga-Urál vidékén szerepelnek folyó, tó, mocsár és település nevében[5] pl.:

Tun f. Ašm.XIV.132: csuv. Tun or. Don, folyó neve, Fa.I.528.: or. Don, folyó neve.

Don ju f. SW.141b.: ko. Don-ju, folyó a ko. Kerč’omja közelében. < ko. Don + ju ← ko. ju ’folyó’.

Donty t. TSK.30.: or. Donty ← Donskoje ozero / Donskoje U.Kul., tó, amely az or. Kulom folyó baloldalán található 7 km-re dél-keletre az or. Don falutól, amely az or. Donn’ur nevű mocsárral van körülvéve. Szélessége 1-3 km., mélysége 1,5-2 m. < or. Don + ty ← ko. ty ’tó’, or. Donskoje ← Don + or. -sk- vonatkozó melléknévképző + or. -oj- ’birtokos melléknév képző + or. -o, ozero ← or. ozero ’tó’.

Donn’ur m. TSK.30.: or. Donn’ur U.Kul., mocsár, hossza 35 verszta, szélessége 20 verszta. < or. Don + n’ur ← ko. n’ur ’mocsár’.

Donn’ur m. TSK.30.: or. Donn’ur, mocsár az or. Mezen’ jobb partján, az or. Butkan és Koslan falvak között. < or. Don + n’ur ← ko. n’ur ’mocsár’.

Donn’ur m. TSK.30.: or. Donn’ur, mocsár az or. Vyčegda jobboldalán az or. Tydor és Šežam falvak között. E mocsáron lévő tó neve Donty. < or. Don + n’ur ← ko. n’ur ’mocsár’.

Donn’urty t. TSK.30.: or. Donn’urty, tó az or. Donn’ur mocsáron. < or. Don + n’ur ← ko. n’ur ’mocsár’ + ty ← ko. ty ’tó’.

Dnepr f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Fa.I.518.: or. Dnepr, folyó neve, KISS 1980: Dnyeper ’Ukrajna fő folyója’… előtagja a Don folyónévvel van kapcsolatban.

Dnestr f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Fa.I.518.: or. Dnestr, folyó neve, KISS 1980: Dnyeszter ’folyó a Szovjetunióban’… le. Dniestr, ukr. Dnister, or. Dnestr, előtagja azonos lehet a Don-nal… A Dnyeszter … iráni …’innenső folyó’.

2.1. A folyónév utótagjáról estr, eszter, iestr nem kapunk érdembeli információt. Az írásos forrásokból annyit tudunk, hogy a magy. Duna folyó alsó szakaszát a honfoglaló magyarok, de már a szkíták is Iszter névvel illették. A névnek változatai felismerhetők a Volga-Urál vidék földrajzi neveiben pl.:

Isterekkassi h. Ašm.:-, NAP: csuv. Isterekkassi or. Isterekkasy M-P., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Isterek + kassi ← csuv. kasă ’falu’ + csuv. -i: birtokos személyjel. A csuv. kasă ’falu’ ← csuv. kas- ’vágni’ + -ă: deverbalis nomenképző. Eredeti jelentése ’vágat’. Az Isterek a folyó nevére utal, tehát Isterek vágta helyre kell gondolnunk, amely az embereknek lakóhelyül szolgált. A folyó vágta völgyet el kell különíteni az ember vágta területtől, azaz az ember irtotta helytől, ahol az ember a fák kivágása után telepedhetett le. Ez utóbbi esetben a név első tagja általában személynév, amelynek alapjául sok esetben víznév szolgált. A helyes magyarázat az egyes nevek körültekintő vizsgálata nyomán születhet meg.

Išterek h. TB.65: Išterek or. Istrikovo Nuriman., település neve. < bask. IsterekIsterek 1. folyónév 2. személynév, or. Istrikovo ← bask. Išterek + or. -ovo.

Ăštăr f. d. Ašm.IV.95.: csuv. Ăštăr hely és folyó neve, NAP:-, Ar.:-. Elsődleges a folyónév. A redukált hang (ă) előzménye mélyhangú u vagy y lehetett. Tehát *uštur vagy *yštyr.

Ăstăr kassi h. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Ăstăr kassi (Išterek) Čgs. < csuv. Ăstăr + kassi ← csuv. kasă ’falu’ + csuv. -i: birtokos személyjel.

Iseterkkă h. Ašm.:-, NAP: csuv. lseterkkă (Iseterkkě?) or. Izederkino M., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Iseterkkă ← csuv. Iseterkkă. A csuv. Iseterkkă ejtésekor a mássalhangzók közül az -s- és a -t- félzöngés (-Z- és -D-), a -kk- helyesírás pedig zöngétlen -k- ejtését jelzi. A redukált magánhangzó -ă- előzménye pedig palatális -i, vagy veláris -y teljes képzésű magánhangzó lehetett. Az or. Izederkino forma őrzi a csuvas redukált előzményét (-i-), a csuvas félzöngés ejtésű -s- és -t- mássalhangzókat pedig az or. zöngésnek fogta fel. A -k- zöngétlen ejtését az orosz írásban is tükrözi. A szóvégi -o az or. selo ’település’-re utal. Az -n- eredetét és funkcióját csak egy sok szempontú kutatás ismeretében állapíthatjuk meg. Eszerint jelölhetné a birtokot (CZEGLÉDI 1994/2:111–129) de lehetne a szótő genetikus része is.

Ištirekkassi h. Ašm.III.163.: csuv. Ištirek-kassi / Kěśěn Šăxal1 or. Išter’ akovo Tet.u., falu, NAP: csuv. Kěśěn Śăxal1 or. Novoje Iščer’akovo ← Drugoje Iščer’akovo, Drugoje Išter’akovo Jal.u., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Ištirek + kassi ← csuv. kasă ’falu’ + csuv. -i: birtokos személyjel / csuv. Kěśěn ← csuv. kěśěn ’kis, kicsi’ + Śăxal1, or. Išter’akovo ←csuv. Išterek < Ištirek + or. -ov: birtokos melléknévképző + or. -o, or. Novoje ← or. novoje ’új’ + Iščer’akovo < Drugoje ← or. drugoje ’másik’ + Išter’akovo. A -t- > -c- változás jellemző magas magánhangzó előtt.

Isenterek f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Isenterek Č, patak, szakadék. < csuv. Isenterek.

Isenterek ojě f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Isenterek ojě A., patak, szakadék. < csuv. Isenterek[6] + oj ← csuv. uj ’mező’ + csuv. -ě: birtokos személyjel.

Ištrek kassi h. Ašm.III.164.: csuv. Ištrek-kassi, falu neve, NAP:-, Ar.:‑, < csuv. Ištrek + csuv. kassi ← csuv. kasă ’falu’ + csuv. -i: birtokos személyjel. Ld. csuv. Ištirek.

Išenterek? Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. lsenterek V.

Išterek h. Ašm.:-, NAP: csuv. IšterekIšterekkassi or. Ištereki ← Bajraševo ← Išterekkasy M., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Išterek + kassi ← csuv. kasă ’falu’ + csuv. -i: birtokos személyjel.

Išterek Čantăr h. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Išterek Čantăr[7] (Ăstărkassi) or. Išterek M. <

Išterekkassi h. Ašm.:-, NAP: csuv. Išterekkassi or. Išterekkasy ← Čandrovo Čgs., csuvas falu, Ar.:-.

Isěntěr varě d. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Isěntěr varě Kra. < csuv. Isěntěr: folyó neve + varě ← csuv. var ’árok, patak’ + csuv. -ě: birtokos személyjel.

Astraxan’ ’város a Szovjetunióban a Volga alsó folyásánál’… Az or. Асmрахапь átvétele. Török nyelvi összetételnek látszik…. Utótagja azonos lehet a m. Tarján, Tárkány helynévnek török eredetijével: tarxan, tarqan ’főember, adómentességet élvező kiváltságos rend’. (KISS 1980).

Esterle f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, T-r.: tat. Esterle or. Starli, folyó neve. < tat. Esterle ← tat. Ester + le, or. Starl[8]i ← or. Star + li.

Sterle f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, B-r.: bask. Sterle or. Sterla, folyó neve. < bask. SterleSter + le, or. SterlaSter + la.

Stärle f. TB.131.: bask. Stärle or. Sterl’a, az or. Aškadar baloldali mellékfolyója. < bask. StärleStär + le, or. Sterl’aSter + l’a.

Stärle f. TB.131.: bask. Stärle TASSR., az or. Ik baloldali mellékfolyója. < bask. StärleStär + le.

Starak h. Ašm.XI.337.: csuv. Starak or. Staraki / Bajgejevo C., falu neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Starak.

Starikvarěf. Ašm.XI.337.: csuv. Starik varě Xval.u., patak, szakadék neve or. Kalmandaj falu mellett, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Starik ← or. starik ’öreg’ + varě ← csuv. var ’árok, patak’ + csuv. -ě: birtokos személyjel.

A csuv. Starak, Starik, valamint a bask. Stärle (Stär + le) or. Sterl’a (Ster + l’a) előtagja összefüggenek és folyóra vonatkoznak. Az orosz starik ’öreg’ jelentésű szó etimológiailag csak úgy kapcsolódhat ide, ha eredetileg a folyó régi medrét jelölte.

Xalě Anišstroj? Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Xalě Anišstroj K? < csuv. Xalě ← xalě ’most, jelenleg, adott időben’ + csuv. Aniš: folyó neve + csuv. stroj ← or. stroj ’felépítés, forma, rendszer, sor’.

Strappul’ h. Ašm. XI. 339: Strappul’ or. Stavropol’, város neve (a Volgán), NAP:-, Ar.:-, KISS 1980: Sztavropol ’város a Szovjetunióban a Kaukázus előterében. … vö. görög … ’kereszt’ és … ’város’. < csuv. Strap[9] + pul’ or. Stavropol’ ← Stavro + pol’.

Strepčě d. Ašm.XI.340.: csuv. Strepčě, erdő neve or. Oraba-kasy falu mellett, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Strepčě ← Strep + čě. A szó vagy ’elágazás’ vagy ’hajlat, mélyedés’ jelentéssel lehet kapcsolatos.

Yxraśyrmi h. Ašm.:-, NAP: csuv. Yxra syrmi or. Dolgij ostrov B., tatár falu, Ar.:-. < csuv. Yxra + šyrmi ← csuv. šyrma ’patak, szakadék’ + csuv. -i: birtokos személyjel.

Maslov ostrov d. Ašm.:-, NAP: csuv. Maslov ostrov M. < csuv. Maslov + ostrov ← or. ostrov ’sziget’.

Tere Tanyp f. TB.142.: bask. Tere Tanyp or. Bystryj Tanyp Kait., az or. Belaja jobboldali mellékfolyója. < bask. Tere ← bask. tere ’élénk, gyorsan folyó’ + Tanyp, or. Bystryj ← or. bystryj ’gyors’ + Tanyp.

Strankă? Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Strankă M. < csuv. Strankă.

Štrankă f. Ašm.XVII. 388.: csuv. Štrankă[10] Sor., kis folyó neve or. Torajevo falu mellett, NAP:-, Ar.:-.

Štrankă pus f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Štrankă pus M., patak, szakadék. < csuv. Štrankă: folyó neve + puś ← csuv puš ’fő, fej’.

Zaosfr’onnaja f. TSK.36.: or. Zaostr’onnaja ← Zaostrovnaja / Zaostrennyjju, az or. Usa baloldali mellékfolyója, hossza 53 km. < or. Zaostr’onnaja ← or. za-: ’mögött’ + ostr’on < or. ostrov ’sziget’ + or. -n-: melléknévképző + or. -aj: birtokos melléknévképző + or. -a.

Xortan śyrmi f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Xortan śyrmi (Štrankă puśě) M. < csuv. Xortan + śyrmi ← csuv. śyrma ’patak, szakadék’ + csuv. -i: birtokos személyjel, csuv. Štrankă: folyó neve + puśě ← csuv. puś ’fő, fej’ + csuv. -ě: birtokos személyjel.

Zaštrankă h. Ašm.:-, NAP: csuv. Zaštrankă Ja., orosz falu, Ar.:-. < or. Za ← or. za- ’mögött’ + štrankă: folyó neve.

Az Iszter névnek van szókezdő mássalhangzós változata, vö. Hiszter.[11] A h- etimologikus vagy inetimologikus voltát a tulajdonnévi és köznévi adatok döntik el. Idetartozónak véljük az alábbi mássalhangzós kezdetű neveket:

Vaśtruk ăšni d. Ašm.V.182.: csuv. Vaśtruk ăšni, határrész neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Vaśtruk ← csuv Vaś + truk, + ăšni ← *ăšna.

Postrik kassi h. Ašm.X.14.: csuv. Postrik-kassi C., falu neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Postrik[12] + kassi ← csuv. kasă ’falu’ + csuv. -i: birtokos személyjel.

Pustrikassi h. Ašm.:-, NAP: csuv. Pustrikassi or. Postrikasy Cu., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Pustrikassi ← csuv. pustri + kassi ← csuv. kasă ’falu’ + csuv. -i: birtokos személyjel.

Pes’ter f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Vax.: udm. Pes’ter / Pes’ter šur or. Pester’ Selt., a Kil’mez’ folyó jobboldali mellékfolyója. < udm. Pes’ter’: folyó neve + šur ← ud. šur ’folyó’.

Iljinka h. Ašm.:-, NAP: or. Iljinka ← Iljinskaja Pustyr’ M., csuvas falu, Ar.:-. < or. Iljinskaja, Iljin + or. -sk-: vonatkozó melléknév képző + or. aja, + Pustyr’ ← or. pustyr’ ’beépítetlen telek, házhely’.

A fenti nevekben szereplő Iszter névnek és változatainak feltehetően alapul szolgált közszók: or. starik ’öreg’, or. stroj ’felépítés, forma, rendszer, sor’[13], or. stavro vö. görög … ’kereszt’, or. bystryj ’ gyors’, or. ostrov ’sziget’, or. pustyr’ ’beépítetlen telek, házhely’.

2.2. A Duna Iszter nevének a Kárpát medencében található tulajdonnévi párhuzamai:

2.2.1. Földrajzi nevekben:

Isztria, ’félsziget az Adriai-tengerben’. A lat. Istria[14]~Histria átvétele. (KISS 1980).

Esztár ’helység Hajdu-Bihar megyében’… Valószínűleg a személynévként is használt szláv *stară ’öreg, régi, ó’ melléknévből keletkezett, kevéssé meggyőző feltevés szerint a szláv eredetű … ösztörű ’ágasfa. töltés, gát’ főnévvel tartozik össze. (KISS 1980).

Eszteregnye ’helység Zala megyében’… A szláv struga ’vízfolyás, patak, meder’ származékának lehet az átvétele…. Vö. szb.-hv. Struganica hn… le. Strugienice hn. … or. Strugan’ hn. (KISS 1980)

Eszterháza’helység Győr-Sopron megyében’…. az Eszterházy családnévből kikövetkeztetett változata Eszterháza lett. A családnév legrégibb kikövetkeztetett változata Szerhás (tkp. ’tetőkészítő mesterember’) volt, ebből alakult a családnév korábbi csallóközi Szerhásháza … neve. (KISS 1980)

Esztergom, szlovák Ostrihom … Vitatott eredetű. Vö. szb-hv. strgun ’tímár, cserző-varga’. Más feltevés szerint a név előzménye egy szláv forma, tulajdonképpeni jelentése ’akit őriznek, akire vigyáznak’. A magy. Párkány ’vár’ jelentésű szlovákiai község’ szlovákul Sturovo, személynévi eredetű (KISS 1980) közszói jelentése lehet ugyancsak ’vár’.

Isztimér ’helység Fejér megyében’ (KISS 1980).

Ostoros ’község Heves megyében Egertől délkeletre’… A helység az Ostoros-patak… mellett fekszik, s róla kapta a nevét. Az Ostoros pataknév talán nem a ma is használatos m. ostor[15] ’Peitsche’ főnévből, hanem a rokon nyelvek alapján feltehető ómagyar homonimájából, egy *ostor-féle hangalakú és ’juharfa’ jelentésű főnévből keletkezett. (KISS 1980)

Ostrava ’város Morvaországban’… Az Ostrava név eredetileg folyót jelölt, vö. cseh Ostravice… ’az Odera jobb oldali mellékfolyója, amely az Osztravánál torkollik az Oderába’. A folyónév az ősszl. *ostrь ’éles’ származéka, s a víz gyors folyásával kapcsolatos. (KISS 1980).

Ostrołęka ’város Lengyelországban’… A le. Ostrołęka átvétele. Ennek tkp. jelentése ’lejtős rét’. Utótagja etimológiailag azonos a m. lanka szláv eredetijével. (KISS 1980).

Csányoszró ’helység Baranya megyében… Az Oszró[16] hn. szláv eredetű, tkp. értelme ’sziget’ (KISS 1980). A szóbelseji -t- eltűnése az ejtésből kimutatható a csuvasban és a magyarban egyaránt.

Strém ’Kemestaródfánál jobb oldal felől a Pinkába torkolló patak’… Strem helység e patak mellett Németújvártól keletre’:… A patak korábbi magyar neve Eszturmen volt, amely Felsőőr magyar nyelvjárásában ma is él Ösztörmen alakban. Ez szláv eredetű < stre[17]’meredek’, szín. … ’meredekség, gyors folyású hely a patakban, zúgó, sellő’. (KISS 1980).

Stureci-hágó ’1010 m magas hágó az Alacsony-Tátrában,… Szturecz ’Egy hegy’,… Vö. szik. Šturec ’1075 m magas hegy Besztercebánya és Rózsahegy között’, Šturec ’e hegy északi részén eredő patak’, sedlo ***Vel’ky Šturec ‘Stureci hágó’. Ehhez l. szik. štúr (kárpáti) skorpió’ és… št’úrec ’fülbemászó’… valamint štúrec ’szigony’. (KISS 1980)

Sztropkó ’szlovákiai helység Eperjestől… északkeletre,… vö. szlk. Stropkov…. ’egy Stropek nevű személy udvarháza, földbirtoka’… < strop ’mennyezet’… (KISS 1980).

Felsősztregova ’szlovákiai helység Losonctól … nyugat-délnyugatra’… Sztrogoua ’a Felső és Alsósztregova mellett elfolyó folyó,…’ (KISS 1980)

Drávasztára ’helység Baranya megyében’ … A Sztára hn. (déli) szláv eredetű: egy szláv …*Stara … ’régi, ó’ átvétele. (KISS 1980).

Beszterce ’romániai város Déstől keletre… A helység a Beszterce folyó mellett épült, és róla kapta a nevét. … a víznév szláv eredetű… az ősszláv *bystrica ’gyors folyású (és ezért többnyire tiszta, átlátszó vizű) patak, folyó’. (KISS 1980)

Beszterce ’helység Szabolcs-Szatmár megyében’ … Tövében a szláv bystrь ’gyors, tiszta, átlátszó’ melléknév rejlik. Folyónévből vált helységnévvé. (KISS 1980)

Besztercebánya ’szlovákiai város… A település ott épült, ahol a Beszterce patak a … Garamba ömlik, és a Beszterce-patakról kapta a nevét. E pataknév szlovák eredetű …(tkp. gyors folyású víz’). (KISS 1980)

A fenti földrajzi nevek alapjául az alábbi közszók jöhetnek számításba: szláv *sfarь ’öreg, régi, ó’, magy. ösztörű ’ágasfa. töltés, gát’, szláv …*Stara … ’régi, ó’, szláv struga ’vízfolyás, patak, meder’, or. starik ’öreg’, magy.* szerha ’(nád- vagy szalma)tető’ vö.: ’Szerhás (tkp. ’tetőkészítő mesterember’, or. pustyr’ ’beépítetlen telek, házhely’, szb-hv. strgun ’tímár, cserző-varga’, szláv strgun ’akit őriznek, akire vigyáznak’, azaz ’vár’, szik. štúr (kárpáti) skorpió’, szlk. št’úrec ’fülbemászó’, szlk. štúrec ’szigony’, szlk. strop ’mennyezet’, ősszláv *bystrica ’gyors folyású (és ezért többnyire tiszta, átlátszó vizű) patak, folyó’, szláv bystrь ’gyors, tiszta, átlátszó’, szláv eredetű < strem ’meredek’, szín…. ’meredekség, gyors folyású hely a patakban, zúgó, sellő’, magy. ostor ’szíjból vagy zsinórból való, nyeles állatserkentő, állatterelő eszköz’…,’csapás’…,’véglények fonalszerű nyúlványa’…

2.2.2. Családnevekben:

Ösztövér ← magy. ösztövér ’vékony, sovány’ (KÁZMÉR1993)

Eszkotár ← magy. eszkotár[18] ’számadó juhász, juhászgazda’ foglalkozásnév. (KÁZMÉR1993)

Esztári, Isztári← magy. Esztár, Isztár hn. Bihar m. (KÁZMÉR 1993)

Eszter, Ester ← magy. Ester egyházi női személynév. (KÁZMÉR 1993)

Eszterág ← magy. eszterág, esztrág ’gólya’. (KÁZMÉR 1993)

Esztergálos, Esztergályos, Esztergáros ← magy. esztergályos, esztergálos, esztergáros ’forgácsoló szerszámmal famegmunkálást végző iparos’. (KÁZMÉR 1993)

Esztergály, Esztergár, Isztergár ← magy. esztergály, esztergár ’(fa)esztergályos’ foglalkozás ← magy. Esztergály hn. (Nógrád, Zala m.). (KÁZMÉR 1993)

Esztergályi ← magy. Esztergály hn. (Nógrád, Zala m.). (KÁZMÉR 1993)

Esztergás ← magy. esztergás ’esztergályos’ < eszterga ’esztergapad’ + -s: képző (KÁZMÉR 1993)

Esztergető ← magy. Esztergető hn. (Gyór m.), Isztergató. (KÁZMÉR 1993)

Esztergomi Esztergami, Isztragamy ← magy. Esztergom hn. (Esztergom m.). (KÁZMÉR 1993)

Eszterhás családnév ← magy. eszterhás ’nád v. szalma-) tetőkészítő mesterember (KÁZMÉR 1993)

Eszterhási, Eszterházi ← magy. eszterházi ~ eszterhási < eszterhásházi ← Eszterhásháza hn. (KÁZMÉR 1993)

Eszteri ← magy. Eszter hn (Baranya m.) (KÁZMÉR 1993)

Eszterói ← magy. Esztró hn. (Szatmár m.) (KÁZMÉR 1993)

Esztrangás ← magy. esztrangás kb. ’számadó juhász’, sztrongás vö. ’bizonyos fajta pásztoradó’ (KÁZMÉR 1993)

Ostoros ← magy. ostoros ’sebhelyes, verekedős’ (KÁZMÉR 1993)

Osztrói, OsztroviOstrov hn. (Krassó m.) (KÁZMÉR 1993)

OsztrovaiOstrova hn. (Bács, Temes m.) (KÁZMÉR 1993)

OsztropatakiOsztropataka hn. (Sáros m.) (KÁZMÉR 1993)

Strázsai ← magy. Strázsa hn. (Gömör, Nyitra, Szepes, Vas m.) (KÁZMÉR 1993) ← magy. strázsa ’őrség, őrizet’

Sztregovai ← magy. Sztregova hn. (Nógrád m.) (KÁZMÉR 1993).

Sztárai ← magy. Sztára hn. (Zemplén m.) (KAZMÉR 1993).

Sztropkai, Sztropkói ← magy. Sztropkó hn. (Zemplén m.) (KÁZMÉR 1993).

Sztrányai ← magy. Sztránya hn. (Bars m.) (KÁZMÉR 1993).

SztrÍgyi, IsztrÍgyi, Esztrígyi ← magy. SztrÍgy, IsztrÍgy hn. (Hunyad m.) (KÁZMÉR 1993).

Pásztor családnév ← magy. pásztor ’állatokat órző, legeltető személy’ v. csősz’ ill. ’vezető, elöljáró’ v. lelkész’ foglalkozásnév. (KÁZMÉR 1993)

Pásztorfi ← magy. pásztorfi ’pásztorfiú, bojtár’ (KÁZMÉR 1993)

Pásztori ← magy. Pásztori hn. (Sopron m.) (KÁZMÉR 1993)

A családnevek vagy helynévi vagy köznévi eredetűek. A családneveknek illetve a nekik alapul szolgáló helynevek az alábbi köznevekből származhattak: magy. ösztövér ’vékony, sovány’, eszkotár ’számadó juhász, juhászgazda’, magy. eszterág, esztrág[19] ’gólya’, magy. eszterga ’esztergapad’, magy. eszterhás ’nád v. szalma-) tetőkészítő mesterember, magy. esztrangás kb. ’számadó juhász’, sztrongás vö. ’bizonyos fajta pásztoradó’, magy. strázsa ’őrség, őrizet’, magy. ostoros ’sebhelyes, verekedés’, magy. pásztor ’állatokat őrző, legeltető személy’ v. csősz’ ill. ’vezető, elöljáró’ v. lelkész’.

2.2.3. A fenti tulajdonneveknek alapul szolgált köznevek jelentésének fejlődése[20] az alábbiak szerint rajzolható meg:

1. keskeny vízfolyás, patak, meder.

or. strug ’öreg folyómeder’, elsődleges jelentése ’folyam, vízfolyás’. (SIS)

1.1. öreg, régi, ó.

or. starik ’öregember’, staryj ’öreg, régi’.

1.2. sor, rendszer, felépítmény.

or. stroká ’sor’.

or. stroit’ ’építeni’.

1.3. vékony, sovány.

magy. ösztövér ’1. magas, vékony, sovány, 2. terméketlen, sovány 3. szegényes, szűkös tartalmú’ (MÉK)

magy. ösztövér, visztér ’száraz, aszott, ijedős, könnyen megriadó, meggyötört, elcsigázott, gyenge, bágyadt, keskeny’. Ismeretlen eredetű. (TESz).

magy. öszvér ’ló és szamár keresztezéséből származó állat’, öszvérút ’keskeny, kiépítetlen hegyi út’ (MÉK) magy. öszvér, a székelységben ösztövér ’sovány, száraz’. Ismeretlen eredetű. (TESz).

1.3.1. nád, szalma.

magy. eszterhéj ’szalmából vagy nádból készült háztető, ereszalja’. Szláv, közelebbről déli szláv eredetű. TESz. Az összetétel < eszter ’szalma, nád’ + haj ’tető, födél, padlás’ lehetett.

magy. szerhás (tkp. ’tetőkészítő mesterember’ ld. magy. ács, álcs. vö. magy. szálfa. Az eszterhás és a szerhás jelentésükben igen, genetikailag nem ugyanaz a szó. Az eszter a ’vékony szalma, nád’ jelentésű, a szer pedig etimológiailag ugyanaz, mint a magy. szár, sövény, tövis, szösz, sün, sül, stb. a tulajdonnevek közül pl. a magy. Ópusztaszer szer eleme tartozik ide.

szlk., strop ’mennyezet’, egyrészt onnat kaphatta az elnevezést, hogy nád vagy vesszőfonatból készült, másrészt utalhat csúcsos vagy ívelt mennyezetre.

1.3.2. vessző.

magy. ostorfa ’hosszú kocsányon lógó, gömbölyű, fekete vagy piros termésű díszfa’,

magy. ostor szónak a finnugor nyelvekben ’hajtás, sarjhajtás, vessző[21], …’ jelentése is van. Ld. még magy. kútostor, magy. ostorménfa ’Fehér virágú, fekete termésű cserje’. < ostor + mén ’hajlás’ + fa’ (MÉK).

1.3.2.1. szíj, zsinór, fonal.

magy. ostor ’szíjból vagy zsinórból való, nyeles állatserkentő, állatterelő eszköz’, véglények fonalszerű sejtnyúlványa’… ősi örökség az ugor, esetleg a finnugor korból, vog. T. aśte·r ’ostor’ cser. ßa·šter ’ hajtás, sarjhajtás, vessző, lombos ág, fürdősöprű, söprű’ (TESz).

magy. istráng ’a hámot, illetőleg a szügyelőt a hámfával (kisa)fával összekötő kötél (vagy szíj)…. Német eredetű. (TESz).

1.3.2.1.1. verekedő, sebhely.

magy. ostoros ’sebhelyes, verekedés’ (KÁZMÉR 1993).

1.3.2.2. cserző varga.

szb-hv. strgun ’tímár, cserző-varga’.

1.3.2.3. töltés, gát.

Vékony, hosszú vesszőből, ágasfából készített tárgy, erőd, vár neve. Az erőd, vár elnevezése az anyag alakjára utaló szóból van, amely anyagból készült a vár. ’gát, erőd, vár’. Vö.: magy. Tüskevár helynév.

magy. ösztörű, oszró, osztró, ösztöllű ’karókból épített gát, halfogó rekeszték, ágasfa, horog, karó’. Szláv eredetű. (TESz).

1.3.2.3.1. bekerített, védett, őrzött hely, őrhely, vár, erődítmény, börtön, magy. esztrenga, usztrunga ’juhakol, bekerített hely a juhok számára’. Román eredetű, szlovák közvetítéssel is. (TESz).

or. ostrog ’börtön, sánckarókból húzott várfal, megerősített város’. Eredete nem világos. (SIS).

1.3.2.3.2.1. őrség, őrző tevékenységet folytató ember:

magy. strázsa, istrázsa ’őrség, őrizet’… valószínű déli szláv eredetű. (TESz). magy. pásztor ’állatokat őrző, legeltető személy, vezető, elöljáró, lelkész, csősz’ Szláv eredetű. (TESz).

or. sztorozs ’őr’ (HADROVICS-GALDI 1951). < or. storog.

or. strazs ’rég. ir. őr’ (HADROVICS-GÁLDI 1951).

magy. pesztonka, pesztronka ’szárazdajka, fiatal lány, cseléd’. Szlovák vagy ukrán eredetű. (TESz).

magy. pesztra ’szárazdajka, fiatal lány, cseléd’. Valószínűleg déli szláv eredetű. (TESz).

1.3.2.3.2.1.1. számadó juhász.

magy. eszkotár[22] ’számadó juhász, juhászgazda’

magy. esztrangás kb. ’számadó juhász’,

magy. pásztor.

1.3.2.3.2.1.1.1. pásztoradó.

magy. esztrenga ’elszámolás a juhokkal, juhadó neme, bárányhuszad’, sztrongás ’bizonyos fajta pásztoradó’. Román eredetű, szlovák közvetítéssel is. (TESz)

magy. esztrenga, osztronga, usztrunga ’juhkarám, juhadó neme, bárányhuszad stb.’ vö. a szláv nyelvekben ’a juhszállás bekerített része, a juhkarám sövénye’

1.3.2.3.2.1.2. lelkész.

magy. pásztor

1.3.3. gólya.

magy. eszterág, esztrág ’gólya’. Valószínűleg déli szláv eredetű. (TESz). Az elnevezést a gólya a két nádszál vékony nyúlványáról, lábáról kapta.

1.4. elkeskenyedő folyószakasz, ilyen alakú hegy stb.

or. striktura ’orv. szűkület’ (HADROVICS-GÁLDI 1951).

1.4.2. gyorsfolyású víz.

A keskeny mederben folyó patakok gyakran gyorsfolyásúak. Az elnevezést megkapta a víz folyásának a módja, tempója.

or. bystryj ’gyors’ (SIS)

magy. peszterkedik ’forgolódik, sündörög valahol, valaki körül, szóródik, leesik, repül’ stb. Valószínűleg hangfestő eredetű, (TESz).

magy. peszterkél ’piszkál, vájkál, háborgat, ingerel’ stb. Valószínűleg hangfestő eredetű. (TESz).

1.4.2.1. tiszta, átlátszó.

szláv bystrь ’gyors, tiszta, átlátszó’.

1.4.3. kemény, szigorú.

A szorosban áthaladó víz kisebb helyre tömörödik, ilyen helyen az anyag sűrű, kemény lesz, mint a kő, érc, vas.

Ami keskeny, szűk, az szigorú, szoros is.

or. strogij ’szigorú’ (HADROVICS-GÁLDI 1951).

1.4.4. kemény

or. strogij

1.5. folyóelágazás, osztódás helye.[23]

1.5.1. ágasfa.

magy. ösztörű ’ágasfa’

szik. ostrava ’ágas-bogas karó, petrencerúd, madárfogó karó’ óe. szl. ostrogb ’sánckaró, erődítmény, karókerítés’,

1.5.3. kereszt.

magy. szerfa ’Két ágason keresztbe fektetett rúd, amelyre… tárgyakat … akasztanak’ (MÉK)

or. stavro vő. görög … ’kereszt’

1.5.4. hegyes, csúcsos alakú.

magy. peszterke ’kis tőrszerű kardfajta, sebészkés’ (TESz) ← alakja ’vékony, hegyes’.

1.5.4.1. meredek.

szb.-hv. strmen ’meredek’ ld. magy. Strém (KISS 1980).

1.5.4.1.1. gyors folyású víz.

szln. strmen ’meredekség, gyors folyású hely a patakban, súgó, sellő’ ld. magy. Strém (KISS 1980).

or.’ sebes ár, folyó sodra, erős, gyors szakasza’ (HADROVICS-GÁLDI 1951).

Tulajdonképpen bystryj ’gyors’ < bys vö. csuv. puś ’fő, fej’ + tr ’magy. törekedni, törtetni, terjedni stb.’ + or. -yj, tehát ’a saját feje irányába előretörekvő’.

or. stremit’s’a ’törekedni’ Vö. óorosz cmpьмь ’szakadékos, ferde, diai. cmpьмr ’gyors folyás’. Szó szerint ’lezuhan, mélységbe hull’. (SIS).

1.5.4.1.1.1. tiszta, átlátszó.

szlk. bystrica ’gyors folyású (és ezért többnyire tiszta, átlátszó vizű) ld. Beszterce (KISS 1980).

1.5.4.2. félsziget, sziget.

magy. ösztörű ’sziget, mocsár, árok’ (TESZ).

or. ostrov ’sziget’ (SIS).

1.5.4.3. hegyes pöcök, ék.

magy. eszterga, szlk. struh ’kézi esztergakés’, ld. esztergatüske. Szláv eredetű. (TESz).

magy. üsztürő ’eketisztitó vas’ ld. ösztörű (TESZ).

1.5.4.4.1. vágás, leválasztás, forgácsolás.

ld. magy. eszterga.

or. strič’- (strigu) ’vágni’, strogat’- ’esztergálni’ (HADROVICS-GÁLDI 1951).

1.5.4.5. szigony.

szik. štúrec ’szigony’ ld. Stureci-hágó. (KISS 1980).

1.5.4.6. skorpió.

szik. štúr ’skorpió’ ld. Stureci-hágó. (KISS 1980).

1.5.4.7. fülbemászó.

szlk. št’urec ’fülbemászó’ ld. Stureci-hágó. (KISS 1980).

magy. peszterke ’kis tőrszerű kardfajta’ (TESz) ← alakja ’vékony, hegyes’.

or. ostroga (halászati eszköz) ’hegyes, vékony’ alakjáról.

1.5.4.8. ’csillag’ jelentése a fényelágazásokon alapul. A csillag úgy néz ki, mintha sok keresztet tennénk egymásra. A csillag fényes, világos, tiszta mint a gyorsfolyású víz ld. Eszter női név.

1.5.4.9. magy. pisztráng ’Szláv eredetű, megfelelő szó részben ’pisztráng’, részben ’sőregtok’ jelentésben van a szláv nyelvekben. (TESz). Ez azt jelenti, hogy a ’tarka’ és a ’tüskés’ jelentést tartalmazzák a szláv alakok. A tarka pedig a ’színes, világos’ jelentésen alapul.

1.5.4.10. magy. piszra[24] ’fehér orrú, illetőleg az orrán fehér foltos (ló, ritkábban más állat), vö. pisz azonos a magyar pisze rövid, kissé felhajló hegyű orr, pisze orrhoz hasonló alakú tárgy’ + ra < tra ugyanaz, mint a magy. tarka szó.

1.5.4.11. peszérce, peszterce ’az ajakosok családjába tartozó növény, bujdosó csalán, fekete pemetefű, cigányfű, farkaslábfű’. Ismeretlen eredetű (TESz).

1.5.4.12. peszterce[25] ’különféle ehető gombák megnevezése’. Északi szláv eredetű, ’varacskos pöfeteg, szarvasgomba, egy fajta tarka foltos gomba’ jelentésűek a szlávban.

Külön kell szólnunk a tulajdonnév köznévvé válásáról. Az osztrogót népnév esetében az Iszter vidéki gótokra kell gondolnunk.

A köznevek jelentésfejlődése.

keskeny

vízfolyás,

patak, meder > öreg, régi, ó

       > sor, rendszer, felépítmény

       > vékony, sovány

       > nád, szalma

       > vessző, sarj, juharfa

       > ostor, fonal, szíj

       > verekedő, sebhely

       > cserző varga

       > töltés, gát > védett, őrzött

                           > őrhely, vár > őrség > számadó juhász > pásztoradó

                                                             > lelkész

                 > gólya(láb)

> elkeskenyedő folyószakasz > hágó, átjáró

                                     > gyorsfolyású víz

> folyóelágazás, osztódás helye > ágasfa

                               > kereszt

                               > csillag

                               > hegyes, csúcsos > meredek > gyors folyású > tiszta

                                                           > félsziget, sziget

                                                          > háztető, eresz

                                                          > hegyes pöcök, ék

                                                          > leválasztás, forgácsolás

                                                          > szigony

                                                          > skorpió

                                                          > fülbemászó

2.2.4. Körültekintően kell eljárnunk ahhoz, hogy megállapítsuk, a tulajdonneveknek a közszói jelentéssorozatban melyik lépcsőfok szolgált alapul. Ehhez pedig látnunk kell, hogy az összefüggés a vizek, folyók, az egyéb földrajzi helyek, a növények és a különböző tárgyak között a közös alaki tulajdonságon alapul, s a további jelentéselágazások erre épülnek. A Duna folyó pl. az Iszter nevet az elkeskenyedő szakaszáról, a Vaskapuról kaphatta, ez esetben a Duna elnevezés a folyónak a Vaskapuig tartó szakaszára vonatkozhatott. Az or. Asztrahány ’város a … Volga alsó folyásánál’, éppen ott, ahol a Volga sok ágra szakad mielőtt a Kaspi tengerbe ömlik.

A magyar Esztergom is a Duna elágazásánál épült város, az egyik lehetséges magyarázat szerint a név közszói jelentése az elágazással kapcsolatos. Genetikailag azonban ugyanaz a szó jöhet számításba akkor is, ha a ’vesszőből, faágakból, karókból épített vár, erőd’ jelentésű szó szolgált alapul a városnévnek. A különbség annyi, hogy a szó jelentésfejlődésének más-más állomását kell figyelembe venni a tulajdonnév közszói jelentésének a megállapításakor.

Az Iszria, Hisztria félsziget az Adriai tengerben a föld nyúlványa, ostora. Nem a Duna Iszter nevéről kapta az elnevezést, bár genetikailag közös szó szolgált alapul mindkettőnek, hanem a földterület alakjáról, hiszen a félsziget nem más, mint egy földnyúlvány a vízben, jelen esetben a tengerben.

A köznevek közül a magy. eszterhéj ’nádból v. szalmából készült háztető, eresz.’ (MÉK) Az összetett szó előtagja az észter utal a vékony nádra vagy szalmára, mindkettő vékony, növényi hajtás, nyúlvány, amelyből ilyen csúcsos tetőt készítenek. Kettős utalás a csúcsos alakra, sőt az ugyanilyen alakú eresz alja is megkapta ezt az elnevezést. A vékony fonal jelentés őrződött meg a gyermekmondókában: Lánc, lánc eszterlánc, eszterlánci cérna… stb.

A magy. ösztörű ’ágasfa, karókból épített gát, sziget, mocsár, árok’[26], jelentések egymást erősítik, hiszen alaki hasonlóság alapján keletkeztek.

A magyar, öszvér, ösztövér érdekessége, hogy viseli egyrészt a ’sovány, száraz’ jelentést, másrészt a ’keresztezés’ eredményeképpen létrejött nem igazi, nem (faj)tiszta jelentést.

A magy. pásztor változata a pesztra ’Kisgyermek gondozására alkalmazott fiatal lány’ (MÉK).

2.2.5. Az Iszter alaktani vizsgálata:

Az Iszter összetett szó: Isz + ter, valójában azonban többszörösen összetett, mert mindkét tagja tovább bontható, jelenleg azonban a második tag a ter felépítése érdekes. Az előtag isz azonosítható számos szóval pl. a magy. piszke ’egres’, amely a bokor vékony, hegyes tüskéiről kapta az elnevezést, piszka(fa) ’keskeny, vékony, hegyes végű fa stb.’, tüske, tövis, tövisk, töviske stb. ’növény tövise, állat tövise, hal szálkája, szúróeszköz, rövid, kemény szőrszál, sörte’stb. A második tag a ter (< te + r) összetartozik a teker, tenger stb. szavakkal, amelyeknek ismeretes ’folyó és tenger’ jelentése. A ter előtagja a te genetikailag összetartozik az or. tok ’folyam, folyás’, az utótag r- pedig a mordvin ravo ’folyó, tenger’ szóval rokon. Az előtag Isz és az utótag a ter első tagja a te együtt iszte[27] rokon a magyarban meglévő ösztöke ’vasvégű bot a jószág ösztönzésére stb., magy. ösztön ’ua.’ szavakkal, amelyeket a TESz szláv eredetűeknek tart. Az Iszter jelentése ’keskeny folyó’, esetünkben az elkeskenyedő folyószakaszra vonatkozik, onnan kapta a Duna alsó szakasza a nevét. A források szerint itt volt Kis Szkítia, nem véletlen, hogy először a szkíták, majd a magyarok nevezték a Dunát Iszter néven.

Az Iszter szerkezeti felépítése VC-CVC, amely visszavezethető CVC-CVC alakra, tovább bontva mindkét tag összetett szó, genetikailag ugyanaz. Esetünkben az utótag felbontása szükséges, amelynek részei CV-C korábbi CVC-CVC < CVC-CV + CVC-CV < CVC-CVC + CVC-CVC szerkezetű elemekből fejlődtek, s ezek az elemek ’folyó’ + ’folyó[28] jelentésű szavak.

2.2.5. Az Iszter hangtani fejlődésének útja:

A szó eredetileg mássalhangzós kezdetű volt, erre utalnak az Iszter, Hiszter tulajdonnévi és a magy. ösztövér, visztér ’száraz, aszott, ijedős, könnyen megriadó, meggyötört, elcsigázott,, gyenge, bágyadt, keskeny’, a magy. piszke, tüske, vas stb. változatok a Volga-Ural vidéke földrajzi nevei összehasonlító hangtani feldolgozása eredményeinek tükrében. A kiinduló mássalhangzó a t- lehetett, amelyet őriz a magy. vas szóval azonos jelentésű magy. tömör közszavunk, a t- zöngésedett fejleménye van meg a Dömörkapu[29] ’Vaskapu’ névben. A szó végén az -r megrövidült, megkopott alak, vö. magy. Eszteregnye (Észte + regnye), csuv. Štrankă (Š + trankă) stb. Az Iszter második szótagjának (ter)a magánhangzója az -e- közvetlenül triftongus eredetű, vö,.: magy. teker, tenger.[30]

3. A válaszra váró kérdések több gyökerűek. Honnan ismerik a neveket, a közszavakat a magyar és a szláv nyelveket beszélők? Egy biztos, a Volga-Urál vidéken az ilyen nevű vizeket a szlávok nem nevezhették el még a szkíták előtt, az ősszláv, ószláv nyelv viszonylag kései megjelenése miatt.[31] Tény, hogy a szláv nyelvek szkíta szubsztrátum területén születtek, onnan terjedtek szét. Sőt, szkíták már ott is megfordultak a szlávok előtt, ahova az őszláv nyelvek a szétrajzás következtében eljutottak. A nevek, szavak megmaradtak a szlávok nyelvében, használhatták, gyakorolhatták, hisz a földrajzi környezet hasonló az új lakóhelyükön is. Az is törvényszerű, hogy a nyelvükön módosult szavak átkerülhettek a környező népek nyelvébe. Ezt a kölcsönzést azonban nem szabad összekevernünk a szavak, nevek genetikai származásával.

Az Iszter alkotó elemei fennmaradtak az uráli, altáji és az iráni nyelvekben, gyakoriak a görögben és a latinban, ahonnan tovább terjedtek Nyugat-Európa indoeurópai nyelveibe. Ez utóbbi ismét nem téveszthető össze a genetikai eredettel. Döntő fontosságú tehát a válasz arra a kérdésre, mely nép volt a névadója az Iszter nevű víznek. Ha legelőször a szkíták adták a Dunának az Iszter nevet, akkor a Volga-Urál vidék vele kapcsolatba hozható vízneveihez is közük volt a szkítáknak.[32] Ismert a szkíták és a görögök kapcsolata, ezért lehetséges szkíta szavaknak a görög nyelvi használata. Milyen nyelven beszéltek tehát a szkíták az Iszter név és köre tanúsága szerint? Olyat, mint a magyar, vagy mást? A válasz összetett. Egyrészt olyat, mint a magyar, másrészt adódik a kérdés, mi közük az iráni nyelveknek a szkítákhoz? Mi a magyarázata annak, hogy a szkítákat többségében iráni nyelvűnek tartják? A válasz a nyelvi kapcsolatok azon mélységében rejlik, amelyhez elegendő bizonyító erejű adatokat a továbbiakban folyamatosan mutatunk be.

Minden alkalommal meg kell vizsgálnunk, hogy az egyes jelentések hogyan illeszkednek bele a jelentésfejlődés sorába, a tulajdonnévi és a köznévi alakváltozatok hogyan viszonyulnak egymáshoz, a tulajdonnévi és köznévi formák vándordíjának megrajzolása milyen nyelvi eredetet és milyen nyelvi kölcsönzéseket tesz lehetővé, s az egyes nyelvek használatában milyen nyelvi sajátosságok érvényesülnek. A továbbiakban tehát a példák sorát folytatjuk. Jelen dolgozat fő tanúságaként megállapíthatjuk, hogy a fenti tulajdonnevek a Volga-Ural vidéke és a Kárpát medence vízneveinek névadói közötti nyelvi kapcsolatra utalnak.Törvényszerű, hogy a két terület nyelveinek közneveiben is összefüggéseknek kell lenniük. Célunk tehát, hogy a fent jelzett kapcsolatnak a nyelvészeti és őstörténeti kutatásokon alapuló tudományos magyarázatát megadjuk.[33] Ennek a magyarázatnak egy láncszeme e dolgozat, mely első lépésben csatlakozik László Gyula gondolatához: ’…a magunk részéről – a romantikát mellőzve – mégsem vetnők el a szkíta és hun ősök kérdését.” (LÁSZLÓ 1999/1:72)

Rövidítések:

A. – Alikovszkij rajon

B. – Batyrevszkij rajon

bask. – baskír

C. – Civilszkij rajon

Cu. – Civilszkij ujezd

Č. – Csebokszarszkij rajon

Čist.u. – Csisztonszkij ujezd

csuv. – csuvas

d. – domborzat

e. – helység

f. – folyó

Xval.u. – Xvalinszkij ujezd

Ja. – Jadrinszkij rajon

Jal.u. – Jalcsikszkij ujezd

Kalt. – Kaltaszinszkij rajon

ko. – komi

Kra. – Krasznoarmejszkij rajon

m. – mocsár

M. – Morgausszkij rajon

magy. – magyar

mar. – mari

mdE. – erza-mordvin

mdM. – moksa-mordvin

or. – orosz

ÓT. – ótörök

t. – tó

tat. – tatár

Tet. u. – Tetyusszkij ujezd

udm. – udmurt

U.Kul. – Uszty-Kulomszkij rajon

Források:

ANDREJEV, N. A. Csuvasszko-russzkij szlovar, Moszkva 1961.

Ar. = NIKITIN

Ašm. – ASMARIN, N. I. Thesaurus linguae Tschuvaschorum I–XVII. Kazan – Csebokszari 1928–50.

B-r. – Baskirszko-Russzkij szlovar. Red. koll. K. Z. Achmarov i td. Moszkva, 1958.

Coll. – Collinder, B. Fenno-ugric Vocabulary of the Etimologocal Dictionary of the Uralic languages. Stockholm-Uppsala 1955.

HADROVICS-GÁLDI 1951 – HADROVICS László – GÁLDI László, Orosz-Magyar szótár, Akadémiai Kiadó, Budapest 1951.

Fa. – Faszmer, M. Etimologicseszkij szlovar russzkovo jazüka. Perevod sz nyemeckovo i dopolnyenyija O. N. Trubacsova, t. I–IV. Moszkva 1964–73.

GMA – Gidronimy Marijskoj ASSR

JEGOROV, V.G. Etimologicseszkij szlovar csuvasszkovo jazyka, Csebokszari, 1964.

KISS 1980 – KISS Lajos, Földrajzi nevek etimológiai szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest 1980.

KÁZMÉR 1993 – KÁZMÉR Miklós, Régi magyar családnevek szótára. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest 1993.

MÉK – Magyar Értelmező Kéziszótár, Akadémiai Kiadó, Budapest 1985.

NAP – Naszeljonnyje Punkty Csuvasszkoj ASzSzR. Csebokszari, 1974.

NIKITIN – NIKITIN, I. D. Toponimika (nazvanija urocsis, ovragov, leszov i drugih punktov szelenij) Csuvasszkoj ASzSzR. Naucsnyj arhív CsNII, knizsnoje posztuplenije N. 72. Kézirat.

SW – Dr. Fokos Fuchs, Syrjánisches wörterbuch I–II. Budapest 1959.

SIS – Sanszkij, N.M. – Ivanov, V.V. – Sanszkaja, T.V. Kratkij etimologicseszkij szlovar russzkogo jazüka. Moszkva 1975.

TSK – TURKIN, A. I. Toponimicseszkij szlovar komi ASzSzR, Szyktyvkar, 1986.

TB – TB. – Szlovar Toponimov Baskirszkoj ASzSzR, Ufa, 1980.

TESz. – A magyar nyelv történeti etimológiai szótára I–III. Budapest 1970–76.

T-r. – Tatarszko-russzkij szlovar. Moszkva, 1960.

Tolk. – BORISZOV, T. K. Udmurtszko-Russzkij Tolkovyj szlovar. Izsevszk 1932.

Vasmer = Fa

Vax. – Vahruseva, M.P. Udmurtszko-russzkij szlovar, Moszkva 1956.

Irodalom:

BAKAY 1999 – BAKAY Kornél, őstörténetünk régészeti forrásai I. Miskolci Bölcsész Egyesület 1999.

BENKŐ 1998 – BENKŐ Loránd, Név és történelem, Akadémiai Kiadó Budapest 1998.

CZEGLEDI 1994/2 – CZEGLÉDI Katalin, Birtokos jelölés a Volga vidéki földrajzi neveken in: Studia Nova, A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának tudományos közleményei, Mundus Kiadó 1994/2:111–129.

CZEGLÉDI 1994/11 – CZEGLÉDI Katalin, A -jak végű szavak vizsgálata a Volga vidéki földrajzi nevekben (részletek) in: IV. Országos Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia, Folia Practico-Linguistica XXIV. évf. 1994/11.

FONT 1998 – FONT Márta, Oroszország, Ukrajna, Rusz, Balassi Kiadó, Budapest, 1998.

KISZELY 2000/1 – KISZELY István, A magyarok eredete és ősi kultúrája, Püski Kiadó Budapest 2000.

LÁSZLÓ 1999/1 – LÁSZLÓ Gyula, Múltunkról utódainknak, Püski Kiadó, Budapest 1999.

LIGETI 1986 – LIGETI Lajos, A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban, Akadémiai Kiadó, Budapest 1986.

RÓNA-TAS 1996 – RÓNA-TAS András, A honfoglaló magyar nép, Balassi Kiadó, Budapest 1996.

Summary

Catherine, Czegledi

The geographical names and ancient history of hungarian people

About the rivername Ister

 

The scientist’s searching ancient history of hungarian people often refer to proper names and common nouns as the language is proof too. The problem is beginning then, when the etymology of these common nouns and the proper names are unstable. We are going to find and correct these mistakes in our present work. It is necessary to draw a grammatical, historical and methodological lessons from this scientific investigation. The explanation of a proper name can be right only after comparing study of the names in one region with more and more knowledge of the history and languages of the people who have lived on that area. So we have to write up the complex mass of facts again and again to come close to the name from different sides. We have to explain the contradictions in the names, and find the reasons these contradictions in the dictionaries. In our opinion the etymology of the proper names depends on the correct selection the common nouns to the proper name and it also depends on the right etymology of the common noun. The proper names can be as proof about the homeplaces of our forefathers. On the first step we examined the geographical names of the Chuvash area. At present we are showing one part of the connections between the names of the Carpathian-basin and the Volga-Ural region by the name Ister of the river Danube suggesting a corrected etymology of the rivername Ister.



[1]   Jelen dolgozat a 2002. március 21-én Budapesten a Magyar Őstörténeti Munkaközösség Egyesület ülésén tartott előadás írásban megszerkesztett változatának első része.

[2]   Kiss Lajos írásai a földrajzi nevek nyelvi fejlődéséről alapvető módszertani problémát vetnek fel. Vajon nem az lenne a helyes, ha a földrajzi neveket olyan tényezőhalmaznak tekintem, amelyet fel kell dolgoznom, s a végeredményt összehasonlítom a magyar nyelv illetve a magyar nyelvet kapcsolatba hozható nyelvekkel, azok jellemzőivel? Ezután következne az azonosságok és az ellentmondások értelmezése.

[3]   A Volga folyó névadóinak a nyelve azért is fontos, mert a folyó forrásvidéke arra a területre esik, ahol kiterjedt szkita birodalom valamikori meglétéről van tudomásunk.

[4]   E nevek magyarázata másik dolgozat feladata.

[5]   A név részletes bemutatására másik dolgozatban kerítünk sort.

[6]   A név összetett szóból áll: Isen + terek. Az előtag keskeny folyó vagy forrás neve, vö. Iseněk śălě f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Iseněk śălě A. < csuv. Iseněk + śălě ← csuv. śăl ’forrás’ + -ě: birtokos személyjel. Az utótag terek (<tereki < tekerek, *tekereki <*tenkerek,*tenkerenki stb.) teljesebb alak fejleménye, más összetételben is megvan, vö. Molterek f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Molterek Kra., patak, szakadék. < csuv. Mól + terek. Sőt, önállóan is jelöl folyót pl.: Tur kaśnă var d. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Tur kaśnă var Ja. < csuv. Tur: folyó neve + kaśnă ’járta, átjárta’ ← csuv. kaś- ’járni, átjárni’ + csuv. -ná: múlt idejű melléknévi igenévképző + var ’árok, patak’, Tyr f. GMA: mar. Tyr or. Tyr Gm, az or. Rutka baloldali mellékfolyója, Tor f. TB.144.: bask. Tor or. Tor Mel., az or. Nuguš jobboldali mellékfolyója, Tor f. TB.144.: or. Tor Mel., az or. Nuguš jobboldali mellékfolyja. < or. Tor.

[7]   Köze lehet a vizsgált nevünkhöz. Vö. csuv. čěntěr ’faragás, metszet.

[8]   A szókezdő helyzetbe került magánhangzó is lekopott.

[9]   A -p- és a -v- etimologikus kapcsolatáról a külön nyelvi változatok tanúskodnak. A csuvas Strap és orosz Stravo esetében azonban nem ugyanazon helyi értékű hangokról van szó

[10]  A csuv. Štrankă folyónév a Š + trankă összetételből áll, az előtagja összetartozik az Iszter név Isz előtagjával, az utótag trankă pedig a ter utótagjával. A ter is összetett szó, utótagja az -r rokon a trankă utótagjával a rankă elemmel, amelynek változatai ’folyó’ jelentésűek a földrajzi nevekben. Vö.: Ronggo enger f. GMA: m. Ronggo enger or. Ronga Sor., az or. M(alyj) Kundyš jobboldali mellékfolyója. < mar. Ronggo: folyó neve + mar. enger ’patak’. Hangtanilag és jelentéstanilag is idekapcsolódik a magy. satrafa (satra + fa) ’vén banya, szipirtyó, izgő-mozgó, midenütt ott levő, ide-oda járkál, szüntelenül jön-megy, nem egyenes úton jár’ jelentésű szó előtagja. Az ilyen nőnek olyan tulajdonságai vannak, mint pl. az Iszter folyónak a Vaskapunál lévő szakaszán.

[11]  A szókezdő mássalhangzó tisztázásához újabb párhuzamos adatok összehasonlító vizsgálata szükséges, amelyre jelen dolgozatban hely hiányában nem térhetünk ki.

[12]  Összetett szó: Postrik: Pos + trik.

[13]  A folyó nem más, mint egy felépítmény, rendszer, sor, a görög forrásokból is tudjuk, hogy a folyó a víz hengeredésével épül, tehát a folyó nem más, mint vízhengerek sora.

[14]  A szóbelseji mássalhangzók eltűnésének eredménye a mássalhangzótorlódás, amely a szláv nyelvi használatban fejlődött ki.

[15]  A szó eredete körül nagy a bizonytalanság. Lótartásunk ugorkori eredetű szavai közé sorolják. (LIGETI 1986). Elnevezése onnan lehet, hogy a folyóforráshoz hasonlóan sarj, hajtás a vessző (olykor a fa vö. juharfa) is, s ez a hajló vessző alkalmas volt pl. az állat terelésére. Idővel ehhez hasonló eszközt készítettek kötélből és szíjból, az elnevezés pedig az ősi.

[16]  A szóbelseji -t- olykor eltűnik mind a magyar, mind a csuvas ejtésből.

[17]  A Strem szóvégi és az Isztimér névben a szóbelseji -m- előzménye -nk- másalhangzó kapcsolat lehetett.

[18]  A szó eszko + tár összetételű, az előtag az esz teljesebb formája.

[19]  Az elnevezést a gólya a két nádszál vékony vékony nyúlványáról, lábáról kapta.

[20]  Az egyes állomásokhoz köznyelvi példákat hozunk.

[21]  Így kell felfogni ’Attila az Isten ostora’ jelentését is, azaz ’Attila az Isten sarja, hajtása’.

[22]  A szóbelseji -k- valamikori meglétét tanúsítja. Szerkezete (eszko+tár) szerint az előtaghoz tartozik a -k- zárhang, amelynek egyik tulajdonsága, hogy réshangúsodás és vokalizárió, majd redukció útján eltűnik az ejtésből, azonban a megmaradására is számos bizonyíték van. Ennek egyik esete az eszkotár változat. Az eszko előtag párhuzamai a magyarban a piszke, tövisk, tüske szavak.

[23]  Az elágazó egyben szaporodó, azaz termékeny, tehát tiszta és egészséges: Innen lehet az Eszter női név. A ’csillag’ jelentés úgy rokonítható vele, hogy a csillagot sokágú fényes keresztnek fogjuk fel, amely ugyanúgy elágazó, tiszta, fényes, csillogó, mint a víz, a folyó.

[24]  A szóbelseji -t- valamikori meglétét támogatják a párhuzamos adatok.

[25]  A tarka foltos gomba, a fehér foltos lóorr jelentés onnan van, hogy a gomba alakja csúcsos, mint egy süveg, s rajta tarka foltok. A peszterce (pesz + erce) előtagja utal a gomba formájára (vö. pisze ’felfelé hajló kis hegyes orr, piszka(fa) ’vékony, hegyes végű bot’, piszke ’tüske’), s az utótag pedig a tarka, világos, fehér vagy sárga folt’ jelentését végső soron a tiszta, világos, fehér stb. folyóvíz színéről kapta, míg a tiszta víz a gyors folyású folyószakaszon fordul elő. Logikus tehát mind a fehér mind a folt jelentés.

[26]  A TESz nem idevalónak tartja, pedig a mocsár a jelentést az ott lévő vékonyszálú növényekről kaphatta.

[27]  Bár e dolgozat keretein belül nem tárgyalhatjuk, de vele összefüggésben kell vizsgálni az észt és az osztják (vö.: CZEGLÉDI 1994/11:677–682) népneveket, valamint a magy. isten elnevezést.

[28]  Magjában hordozza a ’(keskeny) hajló, ívelő’ jelentést.

[29]  A vas és a dömör jelentéstani, alaktani és hangtani összefüggéseit, a földrajzi nevekben és a nyelvekben való előfordulásait további dolgozatokban kívánjuk bemutatni.

[30]  Külön dolgozatok témája az Iszter előtagjának (Isz), az utótagjának (ter) bemutatása, valamint az utótag ’folyó’ jelentésű alkotó elemeinek a tárgyalása.

[31]  Vö.: „A szlávok mint népcsoport a Kr. u. első évezred közepén szerepelnek először a bizánci, majd 9–10. századi muszlim forrásokban… A szlávok szétvándorlása az Elba-Dnye-] per, illetve a Kárpátok-Balti-tenger közti területről a Kr. u. 6–8. század táján következett be. Nyugaton eljutottak a Cseh-medence és a Keleti-Alpok térségébe, déli irányban a Kárpátok mentén a Balkánra, kelet felé pedig egészen a lovasnomádok uralta területekig. A Kárpát-medencén való átvonulás az avar birodalom központjának elhelyezkedése miatt nem volt lehetséges.” (FONT 1998:7–9).

[32]  Nem mondunk ellent mások megállapításainak, a Volga-Urál vidéke az egykori Szkíta birodalom területének egy részével egybeesik. Ugyanakkor állást foglalunk a későbbiekben a szkíta nép nevének és nyelvének eredetét illető vitában, vö. RÓNA-TAS 1996:163, BAKAY 1999:59–119, KISZELY 2000/1:414–420

[33]  Ez azonban másik dolgozat feladata.