01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 42 43 44 45 46 47

Eleink 1. tartalom

A kiadvány internetre kerülését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Könyvkeresés

Erdélyi István

A magyar őstörténet

 

A magyar őstörténet, mint tudományos fogalom, illetve történelmi korszak, nem könnyen határozható meg. Volt olyan magyar régész a 20. században, aki tagadta a népek létezését, csupán nyelvek és birodalmak meglétével volt hajlandó számolni. Egy másik neves magyar történész ugyanekkor nem tagadta a magyar őstörténet létezését, de nemzettudatunk szempontjából egyáltalán nem tartotta azt fontosnak, beleértve annak kutatását sem. Maga a fogalom és a korszak időbeli határok kitűzését igényli. Nyelvünk oldaláról közelítve, az alsó időhatárt az önálló magyar nyelv létrejöttét, a Kr. e. első évezred derekán, vagy kissé még mélyebben határozták meg. Az önálló nyelv természetesen a „mi tudat” létrejöttével járt együtt. A felső, hozzánk közelebb húzódó időhatár meghatározása talán még nehezebb feladat. Itt maga az ősszóval való összekapcsolás is gondot okoz, hiszen nem valami őskori, őstársadalmi időszakkal van dolgunk, de például az ómagyar kifejezést már az irodalomtörténet lefoglalta magának, így meg kell hajolnunk a hagyományos konvenció előtt. A Magyar Tudományos Akadémia Őstörténeti Munkabizottsága az 1970-es évek végén úgy döntött, hogy a honfoglalás (Árpád magyarjainak a bejövetele), sőt utána még a vezérek, avagy más szóval a fejedelmek korszaka is beletartozik a magyar őstörténetbe, azaz csak a magyar királyság megalapításával kezdődött új korszak népünk fejlődésében. A 10. század még egész sor honfoglalás előtti vonást megőrzött. A magunk részéről mi is ezt fogadjuk el. A 10. század minden szempontból még az előző évezredek záróköve volt.