01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 42 43 44 45 46 47

Eleink 1. tartalom

A kiadvány internetre kerülését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Könyvkeresés

Harmatta János

A szeged nagyszéksós-i hun fejedelmi lelet elektron kelyhének felirata

 

A magyarországi hun leletek közül kiemelkedik a Szeged-Nagyszéksós-i fejedelmi lelet: „…biztos, hogy a hun kori Duna-vidékről ennél nagyobb… hun aranyleletről nem tudunk” – szögezte le legutóbb is Bóna István.[1] Figyelemreméltó darabja a Szeged-Nagyszéksós-i leletegyüttesnek egy talpas elektronkehely, amelynek Fettich Nándor következő leírását adta: „Tömör elektroncsésze, olvadás következtében erősen megrongálódott. 4 mm széles szája széle ki van hajlítva. A kerek áttörések üvegberakást tartottak. Az üveget tartó rekeszek úgy készültek, hogy az elvékonyított kerek nyílások külső szélére még egy keskeny körgyűrűt forrasztottak fel, ezt hajlították rá az üvegbetétekre…, Méretek: legnagyobb magasság: 9,4 cm, a láb magassága: 1,5 cm, a száj teljes (külső) átmérője: 11,1 cm.”[2] Az elektron kehely egyedülálló voltát jól mutatja, hogy legközelebbi párhuzamául az un. „Xusrō-csészé”-re szoktak utalni s e párhuzam alapján perzsa alkotásnak tartják. Valójában azonban „Xusrō-csésze” nem létezik, illetve létezését csak a darab francia „la coupe de Xusrō” megjelölése rossz magyar fordításának s a tárgyról alkotott téves képzetnek köszönheti, amennyiben annak helyes magyar értelmezése „Xusrō-tál” s maga a darab nem csésze vagy kehely, hanem egy 28,5 cm átmérőjű lapos tál.[3]

A Szeged-Nagyszéksóson feltárt hun fejedelmi lelet elektron kelyhének talpgyűrűjén, belül, görög betűs poncolt felirat látható.[4] Ez a hunokkal foglalkozó kutatók figyelmét hamar felkeltette. Elsőként Mészáros Gyula tett közzé megfejtési kísérletet, amelyben a feliratot ó-kartvel nyelvűnek magyarázta s a következő értelmezését javasolta: „Te magadban őt – nevezed, (amint) következik: glabnak.”[5] Ez a magyarázat mind jelentéstani, mind nyelvtörténeti, mind írástörténeti szempontból annyira abszurd volt, hogy a kutatás hamarosan napirendre tért fölötte. Nemsokára megjelent egy újabb kísérlet Nagyfalussy Lajos részéről, aki Banner János professzornak, a lelettel foglalkozó, de sohasem publikált kéziratát is felhasználta.[6] A felirat értelmezésének alapgondolatát Banner egyik megjegyzése szolgáltatta, amelyet Nagyfalussy szó szerint idéz: „Nem hallgathatjuk el azt a lehetőséget, amelyet a szövegben előforduló két… u és az egyszer előforduló ol sejtet. Talán jelentéssel, az uncia és súly (δλκη) szó említésével, ami ilyen feliratokon elő szokott fordulni.”[7] Ebből kiindulva és a felirat kezdetének a ΧΙΟΥ betűcsoportot vélve, Nagyfalussy utóbbit következőképpen értelmezte: „χιου … így lehet egyenesen a χιον … szó genitivusa s jelenthet annyit: a borosedénynek vagy áldozati ivócsészének (azazhogy ötvösmunkának becsára).”[8] Ehhez jegyzetben még a következő alternatívát említette, de mindjárt el is ejtette: „olvasás szempontjából nem volna lehetetlen, de más okból nem látszik megfelelőnek pl. a következő jelmagyarázat: χ=χρουσος: az arany (maga) iu = 10 uncia = 60 solidus?”. Valójában azonban – mint majd látni fogjuk – ez volt a bet_csoport helyes értelmezése.[9]

A következő ΧΧΜΟΥ betűk magyarázata elgondolása szerint a következő lehet: „A következő χχ, aranyműves munkáról lévén szó, alig tehet egyebet, mint χρυσο-χοια ’aranyöntés, az arany feldolgozása, aranyművesség’. Tehát azt jelzi, mennyire lehet becsülni magának az aranyművesnek a munkáját, magát az aranyedényt, mint ilyent, (a díszítést, üvegberakást nem számítva). A rákövetkező MU jelzés a legalsó vagy alapvető árat jelentheti: 40 unciát.”[10]Ez az elgondolás, hogy a felirat az edény árát, becsárát, alapárát adja meg, végig kíséri Nagyfalussy további magyarázatát is. Így a ΠΒ betű csoporttal kapcsolatban a következőképpen vélekedett: „… a πβ jelzés a legmagasabb becsárat jelentheti: 80 (v. 70) unciát, esetleg 82 unciát (ο = 70, π= 80, β=2). Legvalószínűbb, hogy az M=40 az alapárat jelentheti, amelyet az edény minden körülmények között megér, a π=80 (uncia) pedig a legfelső becsárat. A π=80 (uncia) a legalsó árnak éppen kétszerese, s a B = 2 talán csak ezt jelzi. De talán páros megrendelésre is gondolhatnánk. … A valószínűtlen οβ jelzés … jelezhetné magának az aranynak tisztaságát: ohryzon (színarany, nem elektron).”[11] Végül a KOOΛ és ΓΛΑΒ betűkkel kapcsolatban már inkább az edény alakjára illetve bruttó súlyára gondolt: „Ez esetben a ko jelzés a görög κοινος ’közönséges, általános’ v. κοινως ’együttesen’ szónak felelhet meg és az együttes (bruttó) súlyt jelölhetné, a következő, bizonytalanul olvasható és értelmezhető betűk pedig a számot.”[12] Alternatív lehetőségként azonban a KO betűket a görög κοιλος szóval is összevetette: „V.ö.pl. ko = gr. κοιλος ’kivájt, öblös”, sőt talán κοιλη ’valaminek öble, tere’ – ez esetben a ko ol rövidítés egyenesen az edény öblösségét, űrtartalmát jelzi (ismeretlen pontusvidéki mérték szerint).”[13]

Mint látható, Nagyfalussy értelmezése meglehetősen bizonytalan, azonban Mészáros ó-kartvel elgondolása annyira abszurd volt, hogy a hun régészeti anyag akkori két legjobb ismerője, Alföldi András és Fettich Nándor, egyaránt Nagyfalussy magyarázata mellett foglalt állást.[14]

Ha most tovább akarunk lépni és a felirat új értelmezését meg akarjuk kísérelni, akkor az eddigi próbálkozások hibáira kell elsősorban rámutatnunk. Ilyen hiba elsősorban a felirat olvasatának tisztázatlansága. Mészáros is, Nagyfalussy is a felirat szövegének következő olvasatából indult ki: ΧΙΟΥΧΧΜΟΥΠΒ KO ΟΛ ΓΛ AB. A felirat 5. századi görög kurzív írással íródott, amelynek betűformái több esetben eltérnek a ma használt nyomtatott betűformáktól. Ennek szemmel láthatólag egyik szerző sem volt tudatában, ennek következtében több betűt nem tudtak helyesen azonosítani s ez már eleve lehetetlenné tette a felirat helyes értelmezését. A felirat képének Fettich közölte publikációja alapján a helyes olvasata következő: ΣΗ ΑΒ ΧΙΟΥΧΧΜΟΥΓΒ PO ΟΛ. Mint láthatjuk, a Mészáros elgondolásában központi szerepet játszó ΓΛΑΒ szó valójában nem is létezik.

Egy másik, minden alapot nélkülöző feltevés, hogy a felirat a kehely legalacsonyabb és legmagasabb árát vagy az ötvös munkájának értékét jelölte volna meg. Az ókori nemesfém edények feliratai ugyanis nem kereskedelmi célokra készültek s így felirataik nem az árukat, hanem a készítésükhöz felhasznált nemesfém súlyát adták meg. Ebből az is következik, hogy a felirat értelmezésének helyességét csak akkor tudjuk ellenőrizni, ha ismerjük az edény súlyát. Bizarrnak tűnhet, de 1934-től, megtalálásától a mai napig a Szeged-Nagyszéksós-i lelet egyetlen publikálója sem közölte az elektron kehely súlyát. Amikor feliratával foglalkozni kezdtem, kérésemre Kovrig Ilona, a MNM Régészeti Osztályának akkori vezetője mérte meg az edény súlyát, amely 305,3 gr volt.[15]

Végül érzékeny hiányossága az eddigi értelmezési kísérleteknek, hogy nem ismerték vagy figyelmen kívül hagyták az eddig ismertté vált és megnyugtatóan magyarázott hasonló feliratokat, amelyek jelentősen elősegíthették volna a Szeged-Nagyszéksós-i elektron kehely feliratának olvasatát és értelmezését is.[16]

Ha most ezek után a felirat ΣΗ ΑΒ ΧΙΟΥΧΧΜΟΥΓΒ PO ОЛ olvasatát értelmezni akarjuk, akkor kézenfekvő a ση betűcsoportban a σηκωμα ’súly’ szó rövidítését látnunk. A következő AB betűk az utánuk látható vonás tanúbizonysága szerint egy hosszabb szó rövidítése lehetnek. Ugyanilyen rövidítés-jeleket figyelhetünk meg a Paternus-tál görög feliratában is. Az αβ rövidítés legvalószínűbb feloldása αβ(ασανιοτος), amelynek jelentése többek közt ’megvizsgálatlan, természetes’ lehet. Nyilvánvaló, hogy a felirat eddig megismert szövegösszefüggésében (súly: megvizsgálatlan…) ez csak egy fémnév jelzője lehet s éppen ezért kézenfekvő a ΧΙΟΥ betűcsoportot χ(ρυσου) ι ου(γκιαι) formában feloldanunk, ahogy már Nagyfalussy felvetette, de sajnálatos módon ezt a helyes gondolatát mindjárt el is vetette. A felirat eddig tárgyalt része tehát következőképpen értelmezhető: „Súly: megvizsgálatlan (vagy: természetes) arany 10 uncia”. Ha az unciának közepes 27,288 gr súlyából indulunk ki, akkor a megadott súly 272,88 gr lesz, ami kevesebb, mint a kehely mért valóságos 305,3 gr súlya. Ezért a felirat folytatásában még további súlymegjelölést várhatunk.[17]

A ΧΧΜΟΥΓΒ betűket valóban mint egy másik aranyminőség súlymegjelölését értelmezhetjük. Az X ismét a χρυσος ’arany’ szó rövidítése lehet, a második X pedig a χυτος ’olvasztott, öntött’ szó rövidítéseként az arany minőségét jelölheti. Ezt tovább pontosítja a Μ = μικτος ’kevert’ szó, amely a Paternus-tál görög feliratában is előfordul.[18] Ezután következik a súly adata: ουγ(κιαι) β „2 uncia”. Ebben két jelenség tűnik fel: 1) az uncia szó ουγ rövidítése, szemben a felirat elején előforduló ου-val. 2) az ουγ rövidítés megelőzi a számadatot, szemben a felirat elején előforduló 10 ου szórenddel. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyeznünk, hogy az uncia szó szokásos rövidítése Γo, azaz egy omikron és egy gamma kapcsolatából áll. Ennek nyilvánvalóan jól megfelel az itt használt ουγ rövidítés. Ami pedig a szórendet illeti, a Paternus-tál gondosan kivitelezett görög feliratában a súlyegység mindig megelőzi a számadatot. Nyilvánvaló tehát, hogy az ι ου nyelvhasználattal szemben az ουγ β szórend tekinthető helyesnek. A vésnök az első előfordulásnál tévedett, a második alkalomnál azonban már ügyelt a helyes nyelvhasználatra.

A „2 uncia” súlyadat 54,576 gr-nak felel meg. Ha ezt hozzáadjuk a fentebbi 10 uncia súlyadathoz, az eredményül kapott 327,45 gr több lesz 22,15 grammal, mint a kehely jelenlegi mért súlya. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy a kehely felső peremének kb egynegyede jelen állapotában hiányzik és a rekeszek nyílásaiból számos helyen kisebb darabkák kitöredeztek.[19] Ez a súlyveszteség jól magyarázza a különbséget, az ép edény eredeti súlya nyilvánvalóan 327,45 gr lehetett.

Minthogy a felirat eddig tárgyalt része tartalmazza a kehely teljes súlyát, a még hátralévő két rövidítés már nem lehet súlyadat, hanem a kehely készítésének valamilyen, a felhasznált fémanyaggal kapcsolatos mozzanatára utalhat. Minthogy pótlólagos fémanyagot a kehely rekeszeinél használtak fel, amennyiben a kerek nyílások szélére keskeny körgyűrűt forrasztottak, ezért legvalószínűbb, hogy ezekre történt itt utalás a felirat végén. Ezt figyelembe véve kézenfekvő a PO betűcsoportban a ρωγαι ’rekeszek’ szó rövidítését látni, az ΟΛ betűkben pedig annak jelzőjét, pl. a ολ(οχρυσοι) ’teljesen aranyból való’ szót.

Az egész felirat szövege a rövidítések feloldásával a következőképpen rekonstruálható:

Ση(κωμα) αβ(ασανιοτου) χ(ρυσου) ι ου(γκιαι), χ(ρυσου) χ(υτου) μ(ικτου) ουγ(κιαι) β ρο(=ωγαι) ολ(οχρυσοι)

Fordítása: „Súly: természetes aranyból 10 uncia, olvasztott kevert aranyból 2 uncia. A rekeszek teljesen aranyból.”

Minthogy a kehely felső részét egy darabban öntötték, a 10 uncia „természetes arany” nyilván annak elektron anyagára vonatkozik. Kérdés, hogy az olvasztott aranykeverék 2 uncia súlya a talpra vagy a rekeszekre felhasznált arany súlyát jelöli-e. Erre bizonyára csak a fémanyag vizsgálatával lehet végleges választ adni.

Mindenesetre, a felirat világosan kizárja, hogy a Szeged-Nagyszéksós-i elektron kehely perzsa alkotás lenne s kétségtelenné teszi, hogy olyan bizánci vagy római műhelyben készült, amelyben görög mesterek dolgoztak, s valószínűleg valamelyik hun királynak küldött ajándékként került a Hun Birodalomba.[20]

 


[1]   Bóna István: A hunok és nagykirályaik. Budapest 1993.173.

[2]   Fettich Nándor: A szeged-nagyszéksósi hun fejedelmi sírlelet. AH ÚF XXXII. Budapest 1953.22 és XV.t.1a-b,XVII.t.l.

[3]   L. pl. Fettich Nándor: A hunok régészeti emlékei. (Németh Gyula: Attila és hunjai. Budapest 1940. 227.264). 242. Ugyanígy még legutóbb is Bóna István: i.m.174.

[4]   Fettich Nándor: i.m.XVII. t.1 a.

[5]   Mészáros Gyula: Az első hun nyelvemlék. Népünk és nyelvünk 1936. 18.

[6]   Nagyfalussy Lajos: Ógörögbetűs feliratok az alföldi sírleletekben. Kny. A kalocsai Jézustársasági Szt. István gimnázium 1940–41.évi évkönyvéből. Kalocsa 1941.3–15.E munkát Párducz Mihály szívessége tette hozzáférhetővé számomra. Ezért e helyen is köszönetemet fejezem ki.

[7]   Nagyfalussy Lajos: i.m.12.

[8]   Nagyfalussy Lajos: i.m.13.

[9]   Nagyfalussy Lajos: i.m.l3.I.jz.

[10]  Nagyfalussy Lajos: i.m.13.

[11]  Nagyfalussy Lajos: i.m.13.

[12]  Nagyfalussy Lajos: i.m,14.I.a 20.jz-tel.

[13]  Nagyfalussy Lajos: i.m.l4.1.,22.jz.

[14]  Fettich Nándor: A szeged-nagyszéksósi hun fejedelmi sírlelet. 22. Alföldi András egy velem folytatott személyes beszélgetésben fejtette ki véleményét 1945-ben.

[15]  Szívességéért e helyen is hálás köszönetemet fejezem ki.

[16]  L. pl. V. N. Bensevics: K izucsenyeiju Perescsepinszkogo klada. Nadpiszi i klejma na szoszudah IIAK 49 (1913) 101–116.

[17]  V. N. Benesevics: i.m. 109.1.,11.kép.

[18]  V. N. Benesevics: i.m. 109.

[19]  Mindez Bóna István: i.m. 126.1.89. képén igen jól megfigyelhető.

[20]  Néhány évtizede, egy beszélgetésünk során Barkóczi László mutatott rá arra a lehetőségre, hogy a Szeged-Nagyszéksós-i elektron kehely Aquileiában készülhetett.